Paleozói kőzetek.
Paleozói kőzetek.
A paleozoi csoport karbonos képződményei már e kristályos palákon nyugosznak. Meczenzéftől délre a Szarvastető alját karbonkoru csillámos homokkő és pala képezi, míg tetején fehér vagy sárgás kristályos karbonmész foglal helyet. Ugyanezen képződmények Kassától északra a Vöröshegyen, valamint a Bódva völgyében Rákó és Szt.-András mellett, az Osztramos-hegyen szintén előtünnek. A szarvaskőn e képződmények déli, az Osztramos-hegyen pedig északi általános dülési irányt mutatnak és igy e két pont között egy kelet-nyugati irányu teknős mélyedést tüntetnek föl, a melyben fiatalabb koru képződmények települtek. A Szarvaskő és az Osztramos-hegy közötti vidék geológiai átmetszetét a 421. oldalon levő ábra mutatja. A Kanyapta és annak nyugati irányban folytatását képező almási völgy első nyomai már a geológiai középkorban, azon tektonikus mélyedésben tünnek elő, melynek északi határán a Szarvaskő, déli határán pedig az Osztramos-hegy emelkedik.
A ZSARNÓI MÁRVÁNYBÁNYA.
(Saját felvételünk)
A kristályos palák és karbonos képződmények tárgyalásánál meg kell még emlitenünk, hogy a kassa-szomolnoki hegycsoportban Kassa-Hámor és Kassa-Béla környékén siderit, chalkopirit, tirolit, tetraedrit, malachit és azurit fordulnak elő, a Kassa felett emelkedő Vöröshegyen pedig limonitot találtak.
