Baráti.
Baráti.
Baráti, magyar kisközség a Cserna-patak melett, 86 házzal és 431 róm. kath. lakossal; vasúti állomása és távirója Ipolyság, postája Kemencze. A község okleveles említését már 1156-ban találjuk, a mikor Adorján fia István, e falut a garammelléki benczéseknek ajándékozta. 1349-ben Barathy alakban szerepel a neve. Az esztergomi káptalan 1462-ben 503 forintért jutott a falu birtokába. 1524-ben Szobi Mihálynak is volt itt része. Baráti határában még a mult században földsáncz nyomai látszottak, mintegy 400 méter hosszú és 50 méter széles halom, melyet az anyahegytől mély út választott el; a földsáncz e nyomait némelyek erődített kolostorral hozzák kapcsolatba, erre nézve azonban okleveles bizonyítékra nem találunk. Az újabb korban Huszár Sándornak volt itt birtoka; kastélya, mely még ma is áll, jelenleg özv. Okolicsányi Györgynéé, a kinek nagyobb birtoka is van a faluban. A község temploma, mely Berneczével közös, ismeretlen korból való; első templomáról megemlékezik II. Géza király oklevele, mely az 1156-ban adományozott földbirtokban és itt épült templomban megerősíti a benczéseket. Figyelemre méltók a község dülőnevei között a Pénzes és a Pereszlényi dülők. Barátihoz tartozik a Dulánszky-major.
