Ipolykeszi.
Ipolykeszi.
Ipolykeszi, magyar kisközség, 68 házzal és 385, túlnyomóan róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmat, postája Nagycsalomia. 1248-ban IV. Béla király István ötvös-mesternek hasznos szolgálatokért, Kezd vagy Keszen földjén, a királyné és a királyi herczeg birtoka között, két ekényi szántóföldet adományozott. 1252-ben ugyancsak IV. Béla király Simonnak és társainak Kezd, vagy Keszen területén levő hét ekényi földjét elcseréli a szalkaiak más birtokáért. Szerepel még a község neve az 1256-ban végzett határjárásban is, melyet Baach mester irt le; de ebben a leirásban az Ipoly név nincsen említve és így kétes, vajjon több más, Keszi nevű község között éppen Ipolykeszit kell-e értenünk. Oklevél említi a falut 1353-ban Kezyw alakban, akkor Keszü Bogod birtoka volt. A további századok során a Luka család merül fel e helységben, mely családot a XVIII. században a Farkas, gróf Ráday és a Boros családokkal együtt találjuk a birtokban. Az újabb korban a Bory, Laszkáry, Berzsenyi, báró Stummer, Luby és Terstyánszky családokat uralta. Jelenleg Terstyánszky Andrásnak és Kondor Józsefnek van nagyobb birtoka és mindkét birtokosnak kastélya. A két kastély közül a Terstyánszky-féle régebbi építmény; a másikat a Laszkáryak építették és Kondor József átalakította. A falu temploma régi, de 1899-ben restaurálták. Ipolyi Arnold néhai nagyváradi püspök és híres tudós, e falúban töltötte ifjúságát, a minek az emlékét a templom falába illesztett tábla örökíti meg.
Ipolykeszi. – Kondor József kastélya.
