Dobák.
Dobák.
Dobák. E nemzetség ősei Dobák, Tiba, Dona és Váczik az 1244 előtti időben a királyi palotában teljesítettek szolgálatot. Ekkor már a nyitrai Chrenóczot birták, melyet azonban IV: Béla király tőlük elvevén, őket a honti várhoz tartozó Palota (Palojta), Kőkeszi és Nénye nevű várföldekkel kárpótolta. Ugyanekkor nyerték Esztergályt is, melyet azonban 1260-ban Kelenye és Terbegecz birtkokért elcseréltek. I. Dobák fiai közül Demeter és Tiba 1280–90 közt iktatási parancsot nyertek a hontvármegyei Drégely és a nógrádi Legénd jövedelmeire, de az iktatás alkalmával kitünt, hogy e falvakra a Hunt nemzetség bir tulajdonjoggal. Ekkor Hunt fiai beleegyeztek, hogy bizonyos peres ügyek eldőltéig a falvak jövedelmeti ők élvezzék. 1312-ben a Hunt-Pázmán nembeli Ders (Dezső) comes fia, Miklós, a Dobák nemből eredt Miklósnak, Lászlónak és Istvánnak, valamint Máté fiainak Jakabnak és Péternek, Nyék és Hrussó helységeket bevallja (Századok 1869. 610. l.). 1337-ben, midőn I. Dobáknak Demetertől és Lukától származó unokái megosztoztak a nemzetségi javakban, Demeter fiai Nénye déli részét kapják, vagyis a mai Dacsó pusztát, továbbá Palojta északi részét és Lam falu északi részét (Felső-Lam), míg Luka fiai Nénye északi részét, vagyis a mai Lukanénye falut, továbbá Palojta és Lam falvak déli részét (Alsó-Lam) nyerik. – Demeter fiai közűl Dacsó és Lóránt 1353-ban Kőkeszit birják zálogban. Luka fiai közül Darási Dobák 1358-ban Hont vármegye szolgabirája volt. A fenti Demeter fiai András, Dacsó és Lóránt (1337–53), a Dacsó, míg Luka fiai István 417(1337), Miklós és II. Dobák (1337–1348) a Luka-család ősei. (Karácsonyi i. m. I., 411–413.)
