Korlátkő.
Korlátkő.
KORLÁTKŐ VÁRA.
Saját felvételünk.
A Jabloncza és Sándorf mezővárosok között hullámzó hegycsoport egyik magasabb pontján, állanak Korlátkő romjai. Az Apponyi-család feljegyzései szerint a vár már 1289 előtt állott és ugrinnak, ujlaki Tóth fiának birtokában volt. Az okleveles adatok szerint Korlátkő a XV. században királyi birtok volt. 1439-ben kapták az Albert királytól az Ujlakyak, Jablonka, Szent-György és Rovensko nevű tartozékaival együtt. 1446-ban Bucsányi Osváld igtattatott a vár birtokába s még 1515-ben is Bucsányi Péter volt Korlátkő ura.
Ott, hol Nyitravármegye Trencsén- és Barsvármegyéket áthidalja, hogy a bajmóczi és privigyei járások eredetiségekben gazdag területére szélesedjék, mint vámőr a határon, Zsámbokrét város állott őrt. Zsámbokrét egyike a megye legrégibb községeinek. Tudjuk, hogy 1317. táján, a Csák Máté világában, hoszabb ideig tartotta Róbert Károly főhadiszállását. Egyebekben a városka multja homályban vész el.
RÓBERT KÁROLY VADÁSZKASTÉLYA NY.-ZSÁMBOKRÉTON.
Saját felvételünk.
Zsámbokréttől északkeletre, a Nyitra vize mellett áll Szkacsán, mely városka jellegével birt s kezdettől fogva a nyitrai püspök egyik főbirtokát képezte. A városkától északra, az út mentén, Hradistye nevű községre akadunk. Mivel bizonyos, hogy e vidék védelmére a nyitrai püspökök váracsot emeltek volt, igen valószínű, hogy e váracs éppen a mai Hradistye területén állott. A rudnói völgyet és a Divék nemzetség birtokait a divéki castellum, a barsvármegyei határt Kesselőkő és Hrussó, a fővölgyet Bajmócz vára védte.
