Ludány.
Ludány.
A Tapolcsány felé vezető nagy út mentén, a Nyitra folyó közelében állott Ludány. A község két részre oszlott. Az egyik a ludányi apátoknak, a másik a mindenkori földesuraknak uradalma alatt volt.
Zsigmond király egyik oklevelében, mely Zerdahely hova-tartozóságáról szól, említtetik Donin nevü lengyel, mint a ludányi vár kapitánya. Leszkóczi Kis István vallomása szerint ugyanis Dunin Ludányt és a hozzátartozó községeket: Ürményest, Csitárt, a két Bodokot és Dovorán felét 1600 cseh garasért megvette Zsigmond királytól s birt azt egész 1421-ig. Ekkor azután Ludányi Lászlónak, Tamás egri püspök fivérének és Synka fia Lászlónak, került birtokába, akik helyett a váltságdíjjat Kis István fizette volt meg. A vallomásból azonban kitünik az is, hogy Donin várkapitánysága csak czímhajhászás volt, mert Ludányban ekkor csak egy nagyobbszabású kastély létezett. És valóban a ludányi vár csak 1425-ben épült. Zsigmond király ugyanis ez évben engedélyt adott Ludányi Lászlónak, hogy kastélyának helyére kővárat építhessen. A várnak ma romjai sem látszanak ugyan, de Mátyás király egyik okleveléből, mely 1481-ben kelt s melyben Ludányi Péter magvaszakadtával Ludányt és tartozékait Daworánczky Miklósnak (másnéven Davorani Zuchy Miklós) adományozta oda, következtethetjük, hogy igen kis méretü lehetett. A király ugyanis csupán váracsnak mondja. Mikor pedig ez adományozás ellen Kremczin György várnagy, Péter leányának, Ludányi Annának, Zuchy György hitestársának és az oldalági rokonoknak nevében, a garami konvent előtt tiltakozott, Ludányt erődnek nevezi. (Szulyovszky cs. lt.) A tiltakozás következtében megindult ugyan a vizsgálat, azonban Anna asszonynak, ki ekkor már Füsi Cseh János neje volt, még 1512-ben is puszta tiltakozással kellett megelégednie. (U. o.)
521A ludányi apátság történeténél láttuk, hogy a per végre mégis Ludányi Anna javára dőlt el s a ludányi váracs a birtokokkal együtt Cseh János kezébe került.
A váracs és a ludányi apátok védelme alatt Ludány község is elég virágzó állapotba jutott, a mit azon körülmény is igazol, hogy 1422-ben Zsigmond a ludányiaknak hetivásár tartását engedélyezte s elrendelte, hogy ezen engedélye az egész megyében kihirdettessék. (Szulyovszky cs. lt.)
