Surány.
Surány.
A ghymesi vár expozituráját képező komjáti várkastélyon, a nyárhidi és sellyei palaciumokon kívül, a Nyitra vízének alsó völgyét, az úgynevezett kis magyar alföldet, sok ideig a surányi vár ótalmazta.
A surányi vár, Matunák helyszínelése szerint, a mai Surány belső területén, a templom, a Kis-Nyitra, a gőzmalom és a Várad felé vivő töltésszerű gyalogút által határolt részen állott s mivel a Nyitra vizének eredeti medre, 519egész a török időkig, a Kis-Nyitra volt, mely ma a kertek alatt folyik, a vár a délvidék felől víz-erődítéssel is birt.
Surány 1382-ig, mint villa, falu említtetik. 1403-ban pedig már Stibor vajda várának neveztetik. Világos tehát, hogy a várépítés, az erődítések 1382–1403. között mentek végbe s valószínüleg Stibor építette azt, hogy Zsigmond királynak helyzetét Nyitravármegyében megvédje.
