Tartozékok.
Tartozékok.
Zsigmond király idejében Berencs vára is Stibor vajda tulajdona lett. Az erre vonatkozó adománylevelet 1394-ben adta ki és a nyitrai káptalan a beigtatást még ugyanazon évben elvégezte. Az adománylevél szerint Berencs várához tartoztak ekkor: Szenicz város, Zabatych (Szobotist), Nagy-Kovaló, Andráslehotája, Zarkafalva (Csácsó), Ripka (Ribki), Bristou (Brezova), Podbrancs, Kropov, Kis-Kovaló, Csatov, Vrbovicz (Verbócz), Meankov (Miava) községek.
Stiborék pusztulása után a vár, úgy látszik, a Szentmiklósiak kezébe került. 1457-ben ugyanis Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János végrendelete értelmében, visszaadta a várát Szentmiklósi Pongrácznak. (Bártfai lt.) Egy 1502-iki oklevél Berencs tartozékaiban némi változást enged látni, amennyiben ekkor már Szenicz, Szobotist, Majuka, Lucska, Hropo, Ripka, Szmrdák, Verbőcze, Rohov és Oszuszki (Moses) említtetnek a várbirtokok közül.
A berencsi vár szárnyai alatt emelkedett Szenicz városa. 1396-ban Stibor vajda, ki mindenütt nagy gondot fordított a város rendezésre, Tamás szeniczi bíróval és Lenkovich Márton tanácsossal egyezséget kötött. E szerint Szenicz évi 300 frt adót fizetett Stibornak, három egyenlő részletben. Ezen összegbe azonban a hadi-segély és a porta-pénz nem volt beszámítva. Ha Stibor vagy neje Szeniczre jött, föltéve, hogy egy évben csak három napot tölt ott, akkor a város vendége s a város naponként két ebédet tartozik adni. Viszont Stibor kivette a várost a berencsi várnagy hatalma alól, külön bíráskodást engedett neki kisebb ügyekben, de rablás, gyilkoság és gyujtogatás fölött a bíró csakis a várnagygyal közösen tartott bírói székben mondhatott itéletet. A szeniczi vásárra menők Stibor öszes vámjain vámmentességet élveztek s a városi kiadások fedezésére a város a Hloczkan, Wreczenau és Krchnyam nevű mezőket kapta.
1419-ben Zsigmond király, Pál bíró, Bolsovszky Fülöp, Knezovics Márton és Hulák András esküdt-polgárok kérelmére, Szenicznek évenként két vásárt engedélyezett. Egyiket szent Erzsébet napján, a másikat pedig Úrnapján kezdhették és Szakolcza város vásárjainak mintájára tarthatták meg. Ugyanazon évben pedig a királyi vám és harminczad alól is felmentette a város polgárait.
