Telepítés.
Telepítés.
A Heckelshai benépesítéséről szóló engedélyokirat elég világos képet nyújt arról, mikép jártak el a telepítés körül. Ábrahám fia, Jakab, Zsigmond király bajmóczi várnagya kijelölte a benépesítésre átengedett területet. Ez a terület a Villafabri fölött, a Kínberg hegyen, a Tuzsina vize mellett feküdt. Határa Cziczman faluig, a Windgebirge felől a Villafabriig terjedt. Az újonnan alakítandó telepen joga volt Heckelnek az első berendezést német jog szerint megcsinálni. Ez az állapot 17 évig tartott. Azontúl a Heckelshai lakói Korpona város szabadalmait élvezték és Leustáknak szolgáltak. Szabadalmai közt említendő, hogy ott a bűnös három napi menhelyet talált. Heckel volt az új község birája s e biróság családjában örökös volt annyira, hogy azt joga volt bérbeadni vagy eladni is. Azonkívül Heckelnek járt két szabad telek, egy korcsma, 3 egy-egy kőre járó malom és egy rota ferrandi robora pro asseribus pro aedificiis domorum, vagyis fűrészmalom. A mészáros, a pék, a czipész és szabó a biró alkalmazottai voltak. Minden hatodik telek és jobbágy a biró tulajdonát képezte. Nagyobb büntettek, mint tolvajlás, paráznaság, gyilkosság és gyujtogatás felett a biró nem birótársaival, hanem a bajmóczi várnagygyal képezett itélőszéket. A befolyt birságok 2/3-da a várnagyot, 1/3-da a birót illette. A várnagy évente három törvénynapot tartott, vagy személyesen, vagy megbizottai által. A telepítő köteles volt alkalmas helyet, egy szabad telket plébánia alapítására és egyet a templom építésére kihasítani. (Kaprinai-féle gyüjt.) Ugyanily szabadalom mellett népesítette be 1358-ban, Lajos király engedélyével, Petrik privigyei biró a Loppena nevü víznél fekvő erdőséget. Adómentessége azonban 20 évre terjedt. (Cornides gyüjt.) 1367-ben pedig a javított Andreasdorff nyert Opolyi Lászlótól hasonló szabadalmat. (O. L. D. O. 5588.)
