Ferenczesek.
Ferenczesek.
A pálosok mellett megyénk pilisi részein a legelterjedtebb rend az Assisi Szent Ferencztől alapított ferenczesek rendje volt. Legjelentékenyebb kolostoruk volt az óbudai, mely 1301 táján keletkezett s melyben a legtöbb rendi káptalant tartották. A kolostor I. Lajos király egyik 1355-iki határjáró levele szerint Óbuda éjszaki határán állott. A mohácsi vész után a barátok Pozsonyba menekültek.
A mai Margitszigeten IV. Béla és fia István telepítették meg a ferenczeseket 1272 táján. Itt tartották meg 1288-ban az első magyarországi rendi káptalant.
A budai várban állott a ferenczesek Szt. János evangélistáról nevezett rendháza, melyet IV. Béla 1269–1270 között építtetett. A török hódoltság idején a templom és a kolostor épen maradt, s a barátok, a török hatóságok engedélyével, rendesen ellátták a keresztény istentiszteletet. Ma helyőrségi templom.
Budavárának visszafoglalása után a ferenczeseket a mai Erzsébet apáczák kolostorának helyén telepítették meg. A boszniai tartományhoz tartozó, vagy Kapisztránus barátok 1703 táján kezdték építeni a kolostort, de azt csak 1732 után fejezhették be, a mikor gróf Széchenyi prímás hatalmas alapítványnyal segélyükre sietett. Csakhamar azonban (1785-ben) zárdájukat el kellett hagyniok s az Országútra, a megszünt Ágostonosok rendházába kényszerültek vonulni.
A pesti ferenczrendi zárda a XIII. század folyamán épült. 1288-ban már Gellért nevű gvardiánját említi egyik oklevelünk. A kolostor már ekkor mai helyén állott, a falakon kívül, de Rákos mező szélén. A rákosi országgyűlések alkalmával az ünnepélyes istentiszteletet itt tartották meg.
263A visegrádi zárdát, mely Szent Györgyről volt elnevezve, 1425-ben Zsigmond király alapította. A török időkben végkép elpusztult.*
V. ö.: Rupp. Budapest és környéke helyr. tört. 42., 84., 110., 177., 246–248. 1. Rupp. Magyarország helyr. tört. I. k. 50–51. 1.
