A kereskedelem.
A kereskedelem.
Ejtsünk még szót Nagykároly kereskedelmi forgalmáról is. Inkább közepesnek mondható. Virágzóak, élénkek azonban vásárai. Nagy vidék, –, egészen le Kolozs vármegyéig, – hord a ide áruit. Az iparterméken, gyümölcsön kívül a búzának és egyéb terményárúnak is van itt nagy forgalma, meg a jószágnak is. A város gazdagodására persze jelentősebb hatással lenne, ha nem uradalmak vennék körül, hanem kisbirtokos-osztály környékezné és tehetős parasztság. Valóban sajnálatos körülménynek tekinthető azonban az is, hogy a mikor 1804-ben az egri püspökséget föloszlatták és a szervezni czélba vett újabb püspökség székhelyéül Nagykárolyt, mint a környék legnagyobb kath. hitközségét, szemelték ki, nem nyerhetett e terv megvalósulást. Hajótörést szenvedett ugyanis Waldstein gróf, – a kiskoru Károlyiak, István, György és Lajos gyámjának – konokságán. Keményen tiltakozott ugyanis ellene, hogy egy községben több úr is legyen. Igy került aztán a püspökség Szatmárra, a mi e város fejlődését a Nagykárolyéval szemben nagyban előmozdította.
