Bujánháza.
Bujánháza.
Bujánháza, oláh kisközség a Túrpatak mellett, 189 házzal és 777 lélekkel; ebből 35 magyar, 733 gör. kath. oláh, 50 izr. Határa 2150 k. hold. Legelső nyomai a XV. századból maradtak fenn; a meggyesi uradalomhoz tartozott és ez időtájt Buyanhaza, Bwyakhaza alakban szerepelt. 1634-ben, mikor az avassági uradalmat Lónyay Annától elkonfiskálták, a szatmári vár tartozéka lett; később a Wesselényiek az uradalommal együtt kiváltották a birtokot, s tőlök örökösödés utján a gróf Telekiek szerezték meg. A XVII. század végén földesurai a gróf Teleki, gróf Kornis, báró Vécsey, báró Wesselényi, Becsky, Dobay, Nagy, Szirmay, Sepsy, Mátay, Szilágyi és Ráthonyi családok. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. templomának építési ideje ismeretlen. Határában áll a Bélavára nevü hegy, a. melyről a hagyomány azt tartja, hogy itt IV. Béla király vára állott. A hegytetőn ma is kincset keres a nép. E sorok írója azonban ásatások alapján megállapította, hogy itt soha sem volt vár, de a tatárjárás idejében elsánczolt táborhely lehetett itt, mert a hegy fensíkját ma is látható másfél öles földsáncz választja el a hegy többi részétől, a hol tatárjárás korabeli kardok, lándzsavégek, nyílhegyek és érdekes alakú paizsdudor kerültek ki a földből, a mi azt bizonyítja, hogy a hegynek ezen a részén harcz folyt. A község postája és vasúti állomása Bikszádon van.
