Csaholcz.
Csaholcz.
Csaholcz, magyar kisközség a Szamosközön, a Túrhoz közel. Van benne 85 ház és 605 nagyobbrészt ref. magyar lakos. Határa 3361 k. hold. Már a XIV. és XV. században jelentékeny község volt. Nevét 1418-ban Chahowcz, 1446-ban Chaholcz, 1462-ben Chahoch alakban írják. Ősi földesurai a Matucsinayak voltak, de mikor ők 1387-ben hűtlenségbe estek, a Rozsályi Kúnok, Báthoryak és Szántai Petőfiek kapták, kiktől leányágon az egész a Báthoryakra szállott. A Matucsinayak 1395-ben újra visszakapták egy részét, de 1436-ban ismét hűtlenségbe estek s ekkor az ő részüket is a Báthoryak nyerték el. 1425-ben Báthory Istvánt, Rozsályi Kún Lászlót és Jakabot, s Matucsinay Domokost és Miklóst iktatták birtokába. Ugyanekkor megjárták határát s ekkor külön megjelölték a Gymszomoga erdőt, Esztergant erdőt, Kerekrakattya helyet, Kalna Bokor helyet, Fornasgyakra helyet, Csaholcz felől a Formasrakattya, Karthon erdőt, Domankus földe részt, a Bogár Pataka forrást, Maythapathaka erdőt, a Sárvyze folyót. A következő században a Báthoryak mellett vagy velük szemben a Rozsályi Kúnok és a Drágfiak lépnek fel. A XVII. században már nagyrészben a rozsályi uradalomhoz tartozott, melyre 1652-ben Kún István új kir. adományt nyert. A rozsályi uradalom feloszlásakor itt is sokan szereztek részt. A XVIII. században és a XIX. század elején birtokos családok voltak a Darvay, Morvay, Gáspár, Domahidy, Ajtay, Simándy, Kállay, Végh, Radnóczky, Dávid, Nagy, Istvándy, Szabó, Német, Ernyey, Csakay, Józsa stb. családok. A XIX. század elején s részben ma is ugyanezeknek az utódaié. A község ref. egyháza már nagyon régi, 1662-ben megyegyűlést is tartottak itt. Háborúktól sokat szenvedett és 1874-ben csaknem egészen leégett. Most nagyobb birtokosai az Isaák és Vállyi családok. Utolsó postája s távirója Gacsály.
