Császló.
Császló.
Császló, magyar kisközség a szatmár-fehérgyarmati vasútvonal mentén, 96 házzal és 571, jórészt ref. vallású magyar lakossal. Határa 1768 k. hold. Régóta lakott hely; 1342-ben Chaslomonostora néven szerepel, a mi azt bizonyítja, hogy akkortájt már monostoros hely volt. 1447-ben Chasló alakban találjuk az okiratokban. 1378-ban a Csarnavoday családé volt, 1447-ben a Vetésieket iktatták birtokába. 1449-ben a Csarnavodayak révén, részjószágot kapnak itt Szepessy Péter és István. A következő században a Szennyesiek szerzik meg; 1552-ben a Szennyesi Lukácsé és Szennyesi István fiaié. A XVII. században a Ramocsa, Kámondy és Zinnyérváraljai Horváth család birtoka volt. 1671-ben megyegyűlést tartottak itt. 1713-ban a Tolnay és Horváth családot találjuk földesuraiként. 1745-ben az idevaló Rekettye Pilát és Varga Annát, tizennyolcz tanú vallomása alapján boszorkányságért elítélték és Károlyban elevenen megégették. A XVIII. század végén urai voltak a Rápolti Nagy, Mátay, Tolnay, Gencsy, Vetéssy és Jármy családok. A XIX. század derekáig ugyanezek, a Harmos és Nagy családokkal. Most legnagyobb birtokosa báró Vécsey Aurél. A ref. templom még a XVI. századból való és czinteremmel van körülvéve. A községhez tartoznak a Barkóczy, Madarassy, Vécsey és a Rácz I. és II. tanyák. Postája, távirója és vasúti állomása Gacsály.
