Giródtótfalu.
Giródtótfalu.
Giródtótfalu, kisközség a Zazar mellett, Nagybánya tőszomszédságában. Házainak száma 187, lakosaié 814, köztük 103 magyar, 688 oláh, 19 német és magyarúl összesen 339 beszél; vallásra nézve 695 gör. kath., 97 r. kath., 18 izr. Határa 1913 kat. hold. Már 1336-ban a Gerőd nemzetség birtoka. Ettől vette meg 1408-ban Omechim nagybányai polgár, a ki a nagybányai ispotálynak hagyta s 1605-ben Bocskay István erdélyi fejedelem az evangélikus egyház őrizetére bízta. Ebbe kötöttek bele később s a minoriták 1687-ben megkapják azzal a meghagyással, hogy évenként hat szegényt kötelesek eltartani. Azóta máig a minoritáké. A nép a régebbi századokban még magyar volt s a falut 1692-ben Tejfeles-Tótfalunak s néha Veslinger-Tótfalunak írják, mert lakosai tejfelből kitünő, édes sajtot készítettek. Hajdan Nagybánya külvárosának tekintették s 1620-ban a városi tanács kimondja, hogy a nagybányai szabó-mesterek csak Felsőtótfaluban (a mai Giródtótfalu) tűrhetnek meg „kolontár”, vagyis czéhen kívüli mestert, a városban nem. 1684-ben a török elfoglalta. 1605-ig r. kath. egyház volt benne; ekkor Bocskay a reformátusoknak adta a templomot s az övék is volt 1792-ig, a mikor újra a katholikusoké lett. Temploma XVII–XVIII. századi építmény; szép szószéke egy darab kőből van faragva. A községben van fogyasztási szövetkezet. Körjegyzőség is helyben van, vasúti állomása, postája és a távírója szintén.
