kárlátó
kárlátó főnév (népies)
1. (ritka) Általában vmely lakoma (lakodalom, tor stb.) vendégeinek látogatása a következő napon a vendéglátó háznál a megmaradt étel, ital elfogyasztására. Vagy tízen … a kaszinói kárlátóról jöttek, melyen ma délután hatkor hideg malacvelőt ettek ecetes uborkával. (Kosztolányi Dezső)
2. A lakodalmas népnek az esküvő utáni napokban (esetleg néhány óra múlva) tett látogatása az új pár házánál, és az ezzel kapcsolatos vendéglátás. Ha meg nem jöttek [a vendégek] az esküvőre, … majd megjönnek a „kárlátóra”. (Jókai Mór)
3. (ritka) A lakodalmas nép látogatása a lakodalom után az örömszülők házánál. Solymosról odább ment a násznép kárlátóba a vőlegény apjához Balázsfalvára. (Jókai Mór)
