krajcáros
krajcáros melléknév
1. (régies) Egy krajcárért kapható <áru>. Krajcáros cukor, zsemle. || a. (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) Nagyon olcsó, igen kevés értékű, silány <dolog>. Krajcáros holmi, portéka; krajcáros komédia: a) (ritka) olcsó, vásári mutatvány; b) (átvitt értelemben) közönséges, hitvány, de rendsz. feltűnést keltő eset, jelenet.
2. (átvitt értelemben, gyak. rosszalló) Nagyon kevés hasznot hajtó, filléres <vállalkozás>. Krajcáros gazdálkodás, üzlet. || a. (átvitt értelemben, rosszalló) Krajcáros élet, világ: nagy szegénységgel, sok nyomorúsággal teli é., v. Ebből a fulladt, nehéz, krajcáros világból akart szabadulni szegény apám. (Móricz Zsigmond) || b. Krajcáros gondok: kínosan apró anyagi g-ok.
3. (rosszalló) Minden fillért számba vevő, túlzottan takarékos, krajcároskodó személy; garasos. Ne légy olyan krajcáros! Az ő Mariska nénije … megfelelt … az én Eszter nénémnek, … éppen olyan krajcáros és kicsinyes parasztasszony volt, mint az. (Móricz Zsigmond)
