tetű
tetű – ‘emberen, állaton élősködő apró, szárnyatlan rovar’: lapostetű. Származékai: tetves, tetvesedik, tetvez, tetvészik, tetvészkedik.
Ősi örökség a finnugor korból: vogul tehem, osztják togtem, lapp tihke (‘tetű’). A magyar tőalak tetv-, ebben a mind a t, mind a v képzőelem, valószínűleg még az ugor korból, az utóbbi az ugor szavak m-jéből ered.
