hólyagmogyoró (lat. Staphylea pinnata)
hólyagmogyoró (lat. Staphylea pinnata): a néphitben szerepet játszó növényfajta. Kemény magvát (halyagmogyoró) a tehén szarvába fúrt lyukba dugják, hogy az állat tejét a boszorkányok el ne vigyék. A háznál tartott hólyagmogyoró szerencsét hoz a gazdának. A békési szlovákoknál klokoč néven ismerik, és az asszonyok maguknál hordják, hogy férjük hűségét biztosítsák. Az első tavaszi kihajtás alkalmával fehér kendőbe a tehén homlokára kötik, hogy a rontástól megvédjék. A szlovák gazda pénztárcájában is hordta a szerencsehozó klokoč magot, amelyet Mihály napjának (szept. 29.) éjszakáján titokban a temetőben szedtek. Az ötvenes években a békéscsabai piacon még árulták. Korábban borsot, köménymagot, → tályoggyökeret áruló vándor felföldi szlovák kereskedőktől vásárolták. A Bakonyban a magvát birkanyíráskor rovásnak használták: azaz a nyíró minden megnyírt birka után egy hólyagmogyorót tett a gazda asztalára, s így számolták meg a megnyírt állatokat. Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) szerint a hólyagmogyoró levele vér- és gyomortisztító, a máj, tüdő betegségének gyógyszere. – Irod. Vajkai Aurél: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza (Bp., 1959); Tábori György: Egy babonás szokás a Békés megyei szlovákoknál (A Szántó Kovács Múz. Évkve, Orosháza, 1960).
Gunda Béla
