Hermány, (Hermanovcze), két részre osztott tót falu, Zemplén és Sáros vmegyében, a Simonka hegy tövében, ut. p. Eperjestől 3 órányira: 130 romai, 80 görög kath., 328 evang., 40 zsidó lakossal, kath. fiók-egyházzal. Határa hegyes völgyes annyira, hogy csupán egy kis darab rétje fekszik rónaságon; földje szerfelett sovány, és főleg zabot és burgonyát terem. A zempléni részen 15 6/8 telek után urbéri szántó van 450 h., rét 50 h., majorsági szántó 200 h., bikkes erdő 1500 hold. Patakja a hegyekről annyi köveket sodor le, hogy a falu utczáit is járhatlanná teszik, s a gazdák kertjeiken át járnak udvaraikba. E patakon van 3 szegény malom. Bujanovics Eduard urnak pedig hamuzsirfőző intézete van itt, sőt ezelőtt porczelánt is kezdtek égetni, de már ez megszünt. Emlitést érdemel a sárosi oldalon fekvő Oblyik hegye, melly tojásdad alakban egészen elszigetelve áll, teteje kősziklás, s délnyugoti részén felette meredek, s az itt költeni szokott sólyommadarak ivadékait, a gyermekek ki szokták szedni, egyik kőszikláról a másikra magukat köteleken bocsátván. A felső kősziklán, melly 12 személynyi asztal nagyságu lapos, az utolsó urvacsora bevésve ábrázoltatik, de mikor és ki által vésetett be, senki sem tudja. A már emlitett patakban pisztrangokat is fognak. Birják a falut. Bujanovics Eduard, gr. Dessewffy Ferencz, és Reviczkyek.