A CSOPORTOS TELEPÜLÉSEK OSZTÁLYOZÁSA
A CSOPORTOS TELEPÜLÉSEK OSZTÁLYOZÁSA
A magyarság nagy többsége csoportos településben él, és az elmúlt évezredben is abban élt. A hagyományos felosztás szerint, amely a település nagyságát, szerepkörét, rangját veszi alapul, a csoportos település lehet falu vagy város. Lehetséges azonban egy másfajta felosztás is, amely a magyar viszonyokból, pontosabban a magyar kutatástörténetből indul ki, de más tájakon is alkalmazható. A magyar kutatás ugyanis feltárta, hogy a települést alkotó telephelyek bizonyos tájakon és bizonyos időszakokban nem voltak egyenrangúak és egyforma funkciójúak. Első helyen tehát azt a körülményt tekintettük osztályozásunk alapjának, hogy a települést alkotó gazdaságoknak és háztartásoknak hány telephelye van és azok milyen funkciót látnak el. Eszerint a csoportos települések fajtái:
osztatlan település – komplex rendeltetésű telephelyek együttese;
osztott település – specializált rendeltetésű, egymástól elkülönülő telephelyek együttese.
A 20. századi Magyarország városai és falvai általában az osztatlan település kategóriájába sorolhatók. Korábban azonban a 17–18–19. században domináns szerepe volt a Kárpát-medencében az osztott településeknek.
