Werbőczi királyi jószágadományban részesül. Előmenetele a hivatalos pályán. Itélőmester lesz. Szerepköre. Viszonya az országbíróhoz. Következetes politikai működése.
AZ 1498-IK ÉVI végzemény egyik czikkelye értelmében a következő négy esztendőn át az országgyűlésnek évenkint, szent György napján, a köznemesség fejenként való meghivásával, kellett megtartatni. Az 1502-ik esztendőben a király az országgyűlést nem hirdette ki.
Figyelemre méltó, hogy két nappal szent György ünnepe előtt részesül Werbőczi a legelső királyi jószágadományban. Ardói Fogas István ugocsamegyei nemes magvaszakadtával összes birtokait kapja. Az adománylevelet nem ismerjük, csak a leleszi konventhez intézett királyi beiktatási parancsot, mely a szokásos kifejezésekkel szól Werbőczi «hűségéről, a szent korona és a királyi felség javára, különféle helyeken és időkben teljesitett szolgálatokról.»
Kétségkivül maga tett volt lépéseket, hogy a családja birtokai közelében fekvő jószágokat megszerezze. És valószínű, hogy kérése teljesítésével őt az udvari párt fejei lekötelezni óhajtották.
Majdnem egy időben, hivatalos pályáján is jelentékeny előmenetelt tett. Ámbár tehetség és tudomány tekintetében az országos törvényszék jogászai között a legelső helyek egyikét, talán a legelsőt foglalta el, majdnem tizenhét esztendőn át a kuriai jegyző szerény állásában akadt meg. Ennek a feltűnő ténynek magyarázatát abban találhatjuk, hogy Werbőczi az ellenzék vezéreinek törekvéseit segítette elő, a köznemesség igényeinek szószólója volt és így az udvari méltóságok rokonszenvét nem szerezhette meg.
14 WERBŐCZI JEGYZETE A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM EGY OKLEVELÉN.
Végre 1502 elején itélőmesterré mozdíttatott elő.
Az ország mindegyik nagy bírája: a nádor, az országbíró, az erdélyi vajda és a királyi személynök mellé itélőmesterek, protonotáriusok voltak rendelve, kiknek főnökük mellett, mikor az bíráskodott és a királyi törvényszéknél is széles hatáskörük volt. Ők vezették és intézték az egész perfolyamot, a feleket és tanukat megidézték, kihallgatták, a pert előadták, mint bírák szavaztak, az itéletet fogalmazták, az itéletlevelet kiállították.
Állásuk előkelőségének jele az is, hogy néha egyúttal főispáni tisztet töltöttek be.
Werbőczi mint itélőmester az országbíró mellé volt rendelve. Ez időben Péter szentgyörgyi és bazini gróf viselte az országbírói méltóságot s egyszersmind az erdélyi vajdaságot. Az oligarchia, az udvari és osztrák párt egyik vezére, a királyné egyik legbizalmasabb embere volt. Föl kell tennünk, hogy a munkatársáúl szolgáló itélőmester személye kijelölésére döntő befolyást gyakorolt. Mivel pedig Werbőczi politikai elvei és főnökének iránya között éles ellentét állott fönn: azt hogy ő rá esett választása, szintén arra a szándékra lehet visszavezetnünk, hogy őt a maga pártjára vonni vagy legalább lefegyverezni megkisérli.
15. SZENTGYÖRGYI PÉTER ORSZÁGBÍRÓ PECSÉTJE.
Ez a szándék meghiúsult. Werbőczi tántoríthatlan következetességgel haladott azon az úton, a melyre lépett.
Az 1503 tavaszán, 1504 tavaszán és 1505 február havában tartott országgyűléseken való működéséről semmit sem tudunk ugyan; de ennek daczára jogunk van föltenni, hogy a köznemesség küzdelmeiben nem szünt meg részt venni. Ezt kétségtelenné teszi az a jelentékeny szerep, a mi neki az 1505 őszén tartott országgyűlésen jutott, a mikor az oligarchia és a köznemesség mérkőzése új küzdtérre terjeszkedett ki.