A MAI TÁRGYALÁS
A MAI TÁRGYALÁS
Nyíregyháza, júl. 16. [júl. 17.]
A szombati tárgyaláson gyér közönség volt, már azt lehetett volna hinni, csökkent az érdeklődés, ha ma megint meg nem telik a terem zsúfolásig.
A nap főhőse Matej Ignác volt. Matejről azt híresztelgetik itt már napok óta, hogy még egy hatodik vallomásra készül, de nem, Matej mereven megmaradt múltkori vallomása mellett.
Kihallgatták a M.-Szigeten felvett jegyzőkönyv funkcionárusait, kik közül Mihályi aljárásbíró (ki mint tanú írta alá a jegyzőkönyvet) nem tud oroszul, s csak a magyar jegyzőkönyv szövegét ismeri, azt, hogy Matej oroszul mit vallott, nem tudja.
Kerner segédjegyző, ki a jegyzőkönyvet írta, nem ismeri fel sem Matejt, sem Csepkanicsot (Csepkanics vallomása összeegyezik a Matejével), de vallomásaikat el tudja mondani, amire Fehér Barna azt jegyzé meg, hogy ez »feltűnő körülmény«.
Matej és Csepkanics merészen szemükbe mondják a jegyzőkönyvet aláírt tanúknak, hogy ők azt sohasem vallották, ami a jegyzőkönyvekben van.
Eötvös fölszólal, hogy a hivatalos jegyzőkönyvek hitelességében kétkedni nem is szabad a bíróságnak.
(Több hang a közönségből: »Igen? Hát a Baryéban szabad? «)
Az elnök erre azt jegyzé meg majdnem nyersen: »Ez nézet«. S tovább kutatott ez irányban.
Matej hitele mindazáltal a mai kihallgatás után sem igen növekedett meg. A többi tanúk vallomása semmi lényegesebb dolgot nem foglalt magában.
Holnap Eszlárra megyünk. Velünk jön nemcsak Móric és a végzetes ajtó, hanem Eötvös felszólalására az öreg Scharf is. Az öreg el van késziilve még egy végső ostromra a gyermek szíve ellen.
