35. PÁRIZSI TÖRTÉNETKE
35. PÁRIZSI TÖRTÉNETKE
S. úrnak, Párizs egyik leggazdagabb bankárának szeme megakadt s szíve megszorult, midőn J. kisasszonyt, egy külvárosi színház primadonnáját először megpillantá. Elhatározta, hogy kurizálni fog neki. El is kezdte anélkül azonban, hogy vágyait elérhette volna. Egy napon azonban a sors kedvezni látszott. Meglátogatta ideálját, ki egy nyugágyon ülve szomorkodott. Faggatta, hogy mi baja? De a szép hallgatott. A bankár esdekléseire végre megnyíltak ajkai s elbeszélte, hogy egyik hitvány hitelezője »rongyos 1500 frank miatt« beperelte. A bankár örömtől sugárzó arccal vette ki tárcáját s engedelmet kért, hogy e »rongyos összeget« kifizethesse. A kisasszony hosszas vonakodás után megengedte. Másnap J. kisasszony ezenkívül még igen értékes ajándékot kapott imádójától.
S. úr ismét meglátogatta bájos barátnéját, ki azonban semmi áron sem hallgatta meg esdeklő kérését. Egy napon a bankár dühös lett, s visszakövetelte az 1500 frankot. A kisasszony erre ezt felelte:
– Úgy hiszem, elég drágán érdemeltem meg e »rongyos« összeget azon unalmas órákért, melyekben ön folytonos zaklatásával részesített.
E felelet világos volt. S. úr kikapta útlevelét; elrohant s 1500 frank erejéig beperelte a kisasszonyt.
