54. TÖRTÉNETI ADOMA (Nagy Péter cár és az őrt álló katona)
54. TÖRTÉNETI ADOMA
(Nagy Péter cár és az őrt álló katona)
(Nagy Péter cár és az őrt álló katona)
Nagy Péter orosz cár távol székvárosától nagy fáradtan érkezett lakására, s kinyugodni akarván magát, megparancsolá az őrnek, hogy személyválogatás nélkül senkit se bocsásson be hozzá.
Nemsokára nagy sietve jött Menczikoff herceg, fontos ügyeket közlendő a cárral, kihez minden időben szabad bejárása levén, nem kevéssé ütközött meg az őr visszautasító hangján. Erővel be akar menni, az őr azonban visszautasítja s puskatust ígér neki. Nagy bosszankodással siet a kegyenc Péterhez, amint az ismét láthatóvá lesz, és panaszokkal ostromolja az őr hallatlan vadsága miatt. A cár felelet helyett maga elé idézteti azt, s kérdi:
– Ismered ez urat?
– Igen, Sire! Menczikoff herceg.
– Igaz, hogy puskatussal fenyegetéd?
– Ki is osztottam volna neki, ha nem távozik.
– És miért?
– Mert fölséges cárom parancsa ellenére be akart tolakodni.
– Helyesen. Hozzatok három pohár pálinkát. Így. Igyék, Menczikoff, e derék ember egészségére, kit altisztté nevezek ki.
A kegyenc szó nélkül nyeli le az erős italt, de meg nem állhatá, hogy torzképet ne vágjon hozzá.
– Még eggyel – mondá a cár – e derék ember egészségére, kit elsőrendű hadnaggyá nevezek ki.
A herceg engedelmeskedik, de szemei haragtól szikráznak.
– Még egyet – parancsolja Péter – e derék kapitány jóléteért.
Menczikoff megissza a harmadik üveg tartalmát.
– Most pedig menjen, szerelje fel az új tisztet rangjához illőleg, és ne jusson soha eszébe azokat terhelni, kik kötelességüket teljesítik, különben (spanyolnád-botját emeli fel) ez tanítja engedelmességre! Te pedig – monda a katonához, kit a bámulat és öröm némává tőn – derék ember vagy! Teljesítsd mindig parancsomat s megemlékezem rád.
