A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN
A múlt századi Magyar Tudományos Akadémia elsősorban a magyar nyelv és magyar történelem tudományának volt otthona, éppen ez a történelmi helyzet teremtette meg a Természettudományi Társulat különleges helyzetét a magyar kultúrvilágban. Meg kellett indítania a hazai természettudományos ismeretterjesztést és el kellett látnia a hazai természettudományi kutatás megszervezését. Ahogyan azonban az Akadémia erősödött, egyre kevesebb szerepe maradt ebben a Társulatnak. Ezért volt jelentős Szily és Ilosvay vonalvezetése, hogy a népszerűsítés fontosságának hangsúlyozásával jól biztosították a két testület munkamegosztását.
Körültekintően kellett vezetni a két közösséget, hogy az évről évre változó körülmények között mindkét vonal optimális teljesítését biztosítani lehessen. Megkönnyítette ezt, hogy ugyanennek a két tudósnak a kezébe tette le az Akadémia is hosszú ideig a természettudományi feladatok irányítását. Ott is egymást váltották.
Ilosvayt már 1891. május 8-án az Akadémia levelező tagjává választották. Fokozatosan több és több akadémiai megbízással látták el. 1905. május 12-én pedig rendes taggá is megválasztották.
Rövidesen az Akadémia Szily Kálmán által vezetett matematika-természettudományi bizottságába választották be, később viszont Ilosvay elnöklete alatt emelkedett ennek a bizottságnak tevékenysége, tekintélye, s ezáltal az Akadémia irányító szerepe is a természettudományok terén. Haláláig betöltötte ennek az egyre jelentősebbé váló bizottságnak az elnökségét.
Két ízben, 1916-ban és 1925-ben másodelnökké választották, egyben az Akadémia Igazgató Tanácsába is delegálták.
Még egy megtiszteltetésben volt része akadémikus társai részéről. Amikor a Horthy-Magyarország 1927-ben visszaállította a kétkamarás törvényhozó testületet, a felsőházi tagok közül hármat az akadémia belső tagjai választhattak meg titkos szavazással. Az első ilyen választás alkalmával Ilosvay Lajos, akkori másodelnök 84 szavazattal a főleg hercegekből, grófokból, püspökökből és a király nélküli magyar királyság más notabilitásából álló felsőház tagja lett. Tanult a politikai pálya bizonytalanságából, nem avatkozott a mindennapi politikába. Egyetlen felszólalásáról tudunk 1929-ből, amelyben a környezetvédelem kérdését tette szóvá. A ma olyan fontossá lett feladat egyik legelső magyar szószólója volt.
