DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Újabb rendkívül fontos szakaszához érkezett hazánk európai uniós csatlakozásának folyamata: holnap, november 10-én megkezdődik a csatlakozási tárgyalások érdemi szakasza öt közép-európai ország, köztük a Magyar Köztársaság, valamint Ciprus és másik oldalról az Európai Unió 15 tagállama között.
Ez a tárgyalássorozat reményeink szerint 2002. január 1-jével elvezet a teljes jogú Európai Unió-beli magyar tagsághoz. Ezzel a tárgyalássorozat-megnyitással az egyoldalú nyilatkozatokat és elméleti vitákat felváltja a konkrét, szakterületre lebontott érdemi tárgyalások sora.
A csatlakozási tárgyalások első szakasza idén március 31-én kezdődött a közösségi joganyag 31 fejezetének átvilágításáról. Az Európai Unión belül hosszas viták után született meg ezután a döntés arról, hogy a joganyag úgynevezett átvilágításával egy időben, azzal párhuzamosan folyjanak az érdemi tárgyalások is, azzal a fenntartással, hogy az itt elért megállapodások a későbbiekben mindaddig újratárgyalhatók, amíg minden egyes részletkérdésben nem születik megállapodás. Az uniós tagfelvételi tárgyalások - és nyilván a majdani tagság - az egész magyar társadalom, a gazdaság, minden magyar ember életét jelentősen befolyásolják.
A kormány, az Országgyűlés nagy kihívás előtt áll. Mi, a magyar állampolgárok által megválasztott országgyűlési képviselők, csak olyan felzárkózást és csatlakozási stratégiát tartunk helyesnek, amely megteremti az ország, az itt élő polgárok tisztes gyarapodásának lehetőségét. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselői szerint európai uniós integrációnk egyik fő kérdése az, hogy a teljes jogú tagság elnyeréséig sikerül-e egy valóban polgárosult és az unió lehetőségeit kihasználni képes országot teremtenünk.
A rendszerváltozás nemzetközi szempontból visszaadta Magyarország szuverenitását, megnövelte az ország nemzetközi mozgásterét, és lehetőséget adott nemzeti érdekeink érvényesítésére. 1990 óta, illetve amióta a szovjet katonai erők kivonultak az országból, az egyoldalú külső befolyásolás nélkül az Országgyűlés fogalmazhatja meg a közös nemzeti érdekeinket, és választhatja meg Magyarország számára a hosszú távon legelőnyösebb kapcsolatrendszert. Ezzel együtt azonban megnövekedett a magyar döntéshozók felelőssége is a magyar polgárok előtt. Állami és nemzeti érdekeink világos megfogalmazása és határozott képviselete a nemzetközi színtéren történelmi felelősséget ró a Magyar Országgyűlésre és kormányra.
Tisztelt Ház! Azáltal, hogy Magyarország ismét szuverén módon lehet tagja a nemzetközi közösségnek, természetszerűleg képesnek kell lennie nemzeti érdekeket megjeleníteni és képviselni, összehangolni ezeket hazánk valódi partnereivel és szövetségeseivel.
Hazánk az államalapítás óta, immár több mint egy évezrede kötődik a keresztény szellemiségen nyugvó, nyitott nyugati kultúrához és értékekhez. Ezer éve otthon vagyunk Európában. Ez a civilizációs alap, amelyre az uniót ma alkotó államok politikai és jogi rendszere épült. A nyugati kereszténységben gyökerező jellemvonásait hazánk más kultúrájú és értékrendszerű keleti birodalmakkal vívott küzdelmei során is mindvégig meg tudta őrizni.
Hazánk természetes igénye, hogy Európa kulturális térképén elfoglalt helyünket összhangba hozzuk Európa gazdasági térképén elfoglalt helyünkkel. Az unió tagállamai az elmúlt negyven év alatt gazdasági értelemben sikeresen működő, intézményesített integrációt hoztak létre. Az unió egységes piacán önálló közösségi jogrendszer biztosítja a mintegy 400 millió polgár számára az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke fizikai határok nélküli szabad áramlását.
Tisztelt Ház! Sokan mondják azt manapság itthon, hogy Európába megyünk. Én ezzel a gondolattal nem értek egyet, hiszen Magyarország ezer éve Európa szívében van. Mi az Európai Unióhoz kívánunk csatlakozni, az Európai Unióhoz való csatlakozás pedig a konkrét kérdéseket megközelítő tárgyalások kérdése, ugyanakkor nemzeti céljainkkal is összhangban van.
A polgári koalíció kormányának célja az Európai Unió országaihoz hasonló, erős középosztállyal bíró társadalomszerkezet kialakítása, az, hogy az elkövetkezendő tíz-tizenöt év Magyarország számára a gyors és mindenki számára érezhető gazdasági fejlődés és növekedés időszaka legyen. Ennek megvalósításához az európai uniós tagság elengedhetetlennek látszik. Éppen ezért a magyar külpolitika kiemelt célkitűzése és feladata ennek elérése. Az Európai Unió tagsága nemzeti érdekeink érvényesítése számára kínálkozó, történelmileg szinte páratlanul kedvezőnek tűnő új keret, amely eszköz a nemzet és polgárai jólétének elősegítésére és boldogulására. A Fidesz-Magyar Polgári Párt tíz éve, megalakulása óta töretlenül támogatja ezt a folyamatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiból.)
