NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának folyamata kétségkívül újabb mérföldkőhöz érkezett azáltal, hogy a holnapi nap külügyminiszteri szinten megkezdődnek az érdemi, problémamegoldó tárgyalások Magyarország és az Európai Unió között.
Az esemény értékelésekor hasznos lehet egy nagyon rövid visszatekintés annak érdekében, hogy tudatában legyünk annak, azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek Magyarországot idáig juttatták.
Magyarország 1994. március 31-én nyújtotta be hivatalos tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz, amely megfelelő vizsgálódás, az országvélemény elkészítése nyomán döntött is arról, hogy a csatlakozási tárgyalások 1998. március 31-én megkezdődhetnek Magyarországgal és négy további közép-európai országgal, illetve Ciprussal. E formai lépések természetesen átfogó nemzeti felkészülési program kidolgozásával és végrehajtásával párosultak, ami nemcsak a kormány és az államigazgatás, hanem a társadalmi-gazdasági élet csaknem minden szereplője számára hatalmas megpróbáltatást jelentett, és jegyezzük meg, hogy fog is jelenteni az elkövetkezendő években a tagság megvalósulásáig.
Szinte közhelyszámba megy ma már, hogy az EU-tagság nemcsak kivételes lehetőség Magyarország és a nemzet politikai, gazdasági, társadalmi fejlődésének kiteljesítéséhez, hanem történelmi kihívás is egyben, ezért nem véletlen, hogy a kormány érvelésének középpontjában a nemzeti érdek érvényesítésének lehetőségét helyezi. Tudjuk azt, hogy nemcsak előnyökkel, de rövid távon hátrányokkal is jár az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely hátrányok azonban csökkenthetők, de csak akkor csökkenthetőek, ha a kormány megfelelő feltételeket képes kialkudni az Európai Unióval való tárgyalások során.
A csatlakozási tárgyalások folyamatának ez év tavaszi megkezdése óta Magyarország folyamatos politikai erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a tárgyalások az egyéni teljesítmény elvének szigorú betartásával folyjanak. Ennek érdekében szorgalmaztuk a kezdetektől, hogy a csatlakozási tárgyalások megkerülhetetlen fázisát képező átvilágítási folyamattal párhuzamosan kezdődjenek meg az érdemi tárgyalások azokon a területeken, ahol az átvilágítást, egyelőre úgy tűnik, sikerült lezárni. Sikerként könyvelhetjük el tehát, hogy az átvilágítással párhuzamosan folynak, immáron a holnapi naptól elkezdődően, az Európai Unióval az érdemi tárgyalások.
Az elmúlt hónapok eredményei és a holnapi esemény megrendezésének ténye önmagában is alátámasztották a magyar törekvések helyességét. Az átvilágítás tekintetében világos és tartható menetrenddel rendelkezünk, ennek értelmében a tárgyalási folyamat ezen szakasza jövő év július elejére befejeződik. Reményeink szerint a holnaptól beinduló párhuzamos tárgyalások üteme szintén tartható lesz, jóllehet az Európai Unió belső reformjának ügye, az Agenda-2000 kérdéskörének rendezése nyilvánvalóan jelentős uniós kapacitásokat köt majd le az elkövetkezendő hónapokban.
A kormánynak változatlanul meggyőződése, hogy a tárgyalási folyamat záros határidőn belüli ütemes lebonyolításához akkor tud leginkább hozzájárulni, ha egyrészt a csatlakozási tárgyalásokra felkészülünk, ugyanakkor következetesen végrehajtjuk azt programot, amelyet a kormányprogramban megfogalmaztunk a társadalmi és a gazdasági felkészülés vonatkozásában.
A csatlakozási tárgyalásokra való felkészüléshez megteremtődtek azok az intézményi feltételek, amelyek révén a felmerülő kérdésekre a szakmailag lehető legjobban kiérlelt ágazati és horizontális válaszok megadhatóak. A kormány ugyanakkor közvetlen felügyelete révén biztosítja azt is, hogy a szakmai szempontok folyamatosan összhangban legyenek a magyar gazdaság teherbíró képességével.
(15.50)
Ily módon a tárgyalásokra való felkészülés során egyaránt tudjuk biztosítani a szakmaiságot és az elengedhetetlen politikai felügyeletet. A kormány bármikor és minden megfelelő formában készen áll arra, hogy a parlamenttel megossza tapasztalatait, információit. A magyar csatlakozási kérelem '94. március 31-ei benyújtásától négy év telt el a csatlakozási tárgyalások ez év március 31-ei megnyitásáig. Talán szimbolikus jelentőségű, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a kormányprogram szerint Magyarország 2002-ben kíván az Európai Unió tagjává válni, ami újabb négy évet takar immáron. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
