HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon örülök annak, hogy önálló munkacsoport alakult a téma kezelésére. Annak különösen, hogy feltehetően ugyanazon egység ugyanazon munkatársai teszik ezt, akik az előző ciklusban is ezzel foglalkoztak. Akkor a civil szervezetekkel történt egyeztetés során kialakult már egészen a normaszövegig az előterjesztésnek nem csupán a koncepciója, hanem a szövegezése is. Feltehetően nem lesz különbség a két anyag között, és ezért hamar a Ház elé kerülhet.
Engedjenek meg azonban néhány gondolatot a témával kapcsolatban. A helyes gondolkodás alapja a jó megkülönböztetés. Itt meg kell különböztetnünk a brutalitást és a gyermekek elleni erőszakot a szülői nevelésnek olyan eszközeitől, amelyek sokak szemében erőszaknak tűnhetnek. Az előző kettő nem enyhe, hanem kifejezetten szigorú büntetést igényel. Azonban hadd mondjam el azt, hogy nem venném jó néven én magam sem, ha a gyermekkoromban kapott atyai pofonokat ma bárki elvitatná tőlem, és azoknak a nevelő hatását kétségbe vonná. Engedjenek meg nekem ennyit.
A másik gondolat, amit szeretnék elmondani, hogy kétféle megközelítése van a kérdésnek. Vigyázni kell arra, hogy semmiképpen ne sérüljön az ép család azoktól az eszközöktől, amiket egyébként egy másik, már családnak nem nevezhető és brutális eszközöket alkalmazható szülővel szemben kell alkalmazni. Úgy gondolom, a hosszú távú megoldást a család megerősítése jelenti, hogy azokat a funkcióikat, amik az óvó-védő funkció, a gyógyító funkció, be tudják tölteni. Ezért emellett - ahogy az államtitkár úr is említette - a szakmai megerősítésre, a családgondozásra is szükség van.
Köszönöm szépen. (Taps.)
