DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A pénzmosás elleni fellépés korábbiakban elhatározott erősítése, az ezzel kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi elvárások, valamint az európai uniós jogharmonizációs követelmények tették szükségessé a pénzmosás elleni fellépésről szóló törvény teljes megújítását, azaz új formában történő előterjesztését.
Az OECD mellett működő pénzmosásellenes akciócsoport, a már mások által is idézett úgynevezett FATF felvette hazánkat a pénzmosási szempontból együtt nem működő országok feketelistájára. A súlyos nemzetközi elmarasztalás szerint Magyarország pénzmosás elleni szabályozása, gyakorlata és intézményi struktúrája nem felelt meg teljes mértékben a nemzetközi normáknak. E tény és a 2001. szeptember 11-ei események sürgős törvényalkotási feladat elé állították a Magyar Országgyűlést, amelynek eredményeképpen kapkodva született meg a 2001. évi LXXXIII. törvény, az úgynevezett terrortörvény. A kapkodásnak bizony a tartalom látta kárát. A törvény a jogi szakmák tekintetében mintegy egy évet adott a kormányzatnak a szükséges részletszabályok pontos megalkotására, azonban a jelenlegi módosítás természetesen kitér más, nem jogi szakmákra is.
Bár Magyarország ez év nyarán lekerült erről a bizonyos listáról, azaz az együtt nem működő országok feketelistájáról, de jelenleg még megfigyelés alatt áll. A pénzmosásellenes akciócsoport fokozott figyelemmel szemléli többek között azt is, hogy Magyarország a vállalt határidőben eleget tesz-e a független jogi szakmákkal kapcsolatos jogalkotási kötelezettségének, illetve hogy az új szakmák vonatkozásában valóban megvalósul-e a pénzmosás elleni szabályozás betartásának ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy az eddig törvénybe iktatott szabályozást az FATF és az EU kedvezően igazolta vissza - legalábbis én így tudom -, e szabályokból visszalépni, azokat jelentős mértékben enyhíteni vagy változtatni bizonyára nehezen lehetséges.
Itt szeretném megjegyezni, rendkívül sajnálatos az a nemzetközi tendencia, amely világszerte kikényszeríti azt, hogy az esetek nagy hányadában gyakran az emberi jogok, a garanciális jogok jelentős, néha durva korlátozásával indokolatlan beavatkozást tesz lehetővé a magánszférába és az üzlet világába. Ez a hatóságok soha nem múló, nehezen ellenőrizhető kíváncsiskodásának mindig használ, a garanciális jogok tiszteletben tartásának azonban nagyon gyakran vagy talán egyáltalán nem. E súlyosan hátrányos jegyeket a kényszer miatt sajnálatos módon az előttünk fekvő törvényjavaslat is magán viseli. Ha tagadjuk, ha nem, el kell ismerni, hogy jelentős korlátozásokat kell bevezetni e törvényjavaslat kapcsán a különböző magánszférákba tartozó intézmények világában. Ezt semmiképpen nem jó megtapasztalni.
A 2001. évi LXXXIII. törvény a pénzmosásgyanús esetek feltárásában különleges szerepet szab a pénzügyi intézmények, a kaszinók, valamint olyan szakmák számára - összhangban az érvényes európai direktívákkal -, amelyek sajátosságuknál fogva különösen veszélyeztetettek a pénzmosási törekvések kapcsán. Ilyenek a könyvvizsgálók, a műkincskereskedők, az ingatlanforgalmazók vagy az adótanácsadók.
A 2001. évi törvény által megkezdett folyamatot a most tárgyalt törvényjavaslat kívánja lezárni és némileg korrigálni, messzemenőkig figyelembe véve a pénzügyi rendszer pénzmosásra történő felhasználásának megakadályozásáról szóló 91/308. EGK- és az azt módosító 2001/97. EK-irányelv, valamint az FATF kívánalmait. Azért volt talán érdemes idéznem e két jogszabályt egész pontos szám szerint is, mert valóban ez a két irányelv és ezen előírások képezik elsősorban e törvényjavaslat gerincét, és a szabályozásnak ezt kell alapul vennie.
A módosítással a pénzmosásra utaló jelenségek észlelése esetén a törvény az ügyvédi és közjegyzői tevékenységet is a hatálya alá vonja a végzett tevékenység jellege alapján. Amennyiben az ügyvédi irodák olyan tevékenységet látnak el - ingatlanközvetítés vagy -forgalmazás, adótanácsadás stb. -, amelyek nem az alaptevékenységük körébe tartoznak - s ezt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy kizárólag akkor, ha nem az alaptevékenységük körébe tartoznak -, és amelyek már eddig is a pénzmosási törvény hatálya alá tartoztak, a továbbiakban nem lehetnek mentesek a törvény hatálya alól csak azért, mert történetesen ügyvédi irodák.
(10.30)
Ugyancsak minden olyan ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység a törvény hatálya alá fog tartozni, amely gazdasági természetű tevékenységet jelent, cégalapítás, üzletrészvásárlás, letétkezelés, egyéb adásvételi szerződések létrehozatala és a többi.
E törvényjavaslat azonban változatlanul nem érinti a minden demokratikus jogállamban alkotmányos alapelveknek tekintett védelemhez való jogot, tehát amikor az ügyvéd ügyfelét büntetőeljárásban képviseli, akkor az ügyvédi titoktartás kötelme nem változik. Ezt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy semmilyen tekintetben nem érintheti e törvény az ide vonatkozó titoktartási jogot.
Azt egyébként zárójelben szeretném megjegyezni, hogy némi ellentmondás mutatkozik e törvény rendelkezései és az ügyvédi törvénynek a titoktartási kötelezettségre vonatkozó rendelkezései között. Tartok attól, hogy ennek a feloldása azzal az egyszerű megfogalmazással, hogy ebben a törvényben rögzítjük azt, hogy az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem vonatkozik az alábbi esetekre, és utána van egy felsorolás, nem elegendő ahhoz, hogy ezt a törvények közötti ellentmondást, az ellentétes rendelkezéseket feloldjuk. Nagy valószínűséggel gyanítható, hogy ez az ügy minden bizonnyal az Alkotmánybíróságon fog valahol megoldást kapni.
Hazánk akkor fog a pénzmosás elleni szabályozás terén teljes mértékben megfelelni az európai uniós irányelveknek és más nemzetközi szervezeti előírásoknak, köztük ennek a bizonyos FHTF normáinak, ha a parlament a benyújtott szabályozást elfogadja, és a jogi szakmákat is a pénzmosási törvény hatálya alá vonja bizonyos mértékig.
A nyugat-európai vagy amerikai példákhoz képest a terrortörvény, ez a 2001. évi törvény nem telepített komoly garanciális bástyákat a szigorítások mellé. Az akkori mulasztást is korrigálja a mostani módosítás, amely beépíti ezeket a javaslatba. Ez annál is inkább nagy jelentőséggel bír, mivel a terrortörvény nyíltan fölvállaltan egy kerettörvény volt, azaz jelentős részben alacsonyabb szintű jogszabályok töltik, töltötték volna ki a tartalmát. Ha nem így lenne, akkor is egyértelműen a jogalkotásról szóló törvényben, illetve a Házszabályban rögzített kötelezettség lett volna, hogy a rendelettervezeteket is nyújtsa be a kormány a törvényjavaslattal együtt. Ez természetesen akkor nem történt meg.
A törvény korábbi elfogadásával a Magyar Országgyűlés olyan biankó csekket írt alá a kormányzat részére, amely alapján rendkívül szigorú intézkedések meghozatalára adott feljogosítást, amelyekhez nagyon fontos garanciális érdekek fűződnek, fűződhetnek. Semmilyen indok, még a sürgősen pótolandó jogalkotási hiányok, a teljesítendő nemzetközi kötelezettségek sem indokolhatták azonban azt, hogy ezen garanciális érdekeket is korlátozó intézkedések meghozatalának részleteit ne szabályozza maga a törvény, ne állítson a mindenkori hatalom elé megfelelő korlátokat.
A tavalyi módosítás idején uralkodó rendkívüli kapkodásra, a javaslat előkészítetlenségére is példa, hogy a büntető törvénykönyvhöz beterjesztett módosító szakasz megfogalmazásra került. A terrorcselekmény fogalma, annak ellenére, hogy a tavalyi módosításnak sürgető indoka volt a múlt év szeptember 11-ei történés, nem változott lényegesen, ugyanez a cselekmény a módosítás ellenére sem lett volna büntethető a magyar jog alapján. Ez komoly szakmai hiba volt. Ezt a jelentős hiányt, a terrorcselekmény fogalmának a nemzetközi követelményekhez történő tényleges igazítását a büntető törvénykönyvnek, a büntetőeljárási törvénynek a jelenlegi kormány által benyújtott módosítása irányozza elő és rendezi megfelelő módon.
E törvény megalkotása során, éppen a korábbi terrortörvény tapasztalatai alapján több fázison is keresztülment a tervezet egyeztetése, és ennek során további pontosításokra került sor a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek részéről érkezett jelzések alapján. Egy korábbi elképzelés szerint a bejelentési kötelezettség az ügyvédet nem terhelte, ha a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve bíróság előtti képviselet során - ide nem értve a cégbíróság előtti képviseletet -, annak előkészítésekor vagy azzal összefüggésben jutott tudomására, továbbá ha a közjegyző nem peres eljárást folytatott le. A megfogalmazás azonban további pontosításra került az értelmezési problémák elkerülése végett és a kötelezettségek pontos és körülhatárolható megfogalmazása érdekében.
Ezzel a pontosítással a parlament előtt fekvő javaslat eleget tesz annak a követelménynek, hogy a mentesítő körülmények rögzítésére az ügyvédre és a közjegyzőre vonatkozóan külön-külön, az adott jogi szakmák gyakorlói által ténylegesen végezhető tevékenységek figyelembevételével kerüljön sor. Az ügyvédek vonatkozásában a védelem, a képviselet ellátása során tudomásra jutott adatok mellett külön kiemelésre kerül a védelem, a képviselet ellátásának előkészítése, illetve ellátását követően tudomásra jutott adatok kezelésének módja, továbbá az az esetkör, amikor az ügyvéd az eljárás megindításának szükségességével vagy éppen a védelem, képviselet ellátásának indokoltságával kapcsolatban ad jogi tanácsot. A mentesség továbbá kiterjed a törvényben meghatározott valamennyi kötelezettségre, nemcsak a bejelentési, hanem az azonosítási kötelezettségre is.
Beépítésre kerültek a tervezetbe azok a definíciók, amelyek hiánya miatt számos támadás érte a hatályos pénzmosás elleni törvényt, és a szabályozás alanyi hatályát tekintve nem bővítette, csupán pontosította a meglévő érintettek körét. A beterjesztendő törvényjavaslat több helyen is pontosítja és egyértelműbbé teszi a tavaly elfogadott törvény egyes előírásait, anélkül, hogy a tavaly elfogadott törvény bármely elemét gyengítené, ám pontosítja és szabályozza a törvénynek a sürgős törvényalkotási kényszerből fakadó hiányosságait.
A javaslat vállalt célja, hogy a pénzmosás elleni fellépés hatékonyságát tovább erősítse, hogy az ezzel kapcsolatos nemzetközi elvárásoknak és EU-jogi követelményeknek minden tekintetben megfeleljen, az ezen a téren szükséges nemzetközi együttműködést tovább erősítse. Hogy a törvény eléri-e majd ezen célját, arra minden bizonnyal csak az idő fog tudni választ adni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
