SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években egyre határozottabban figyelhető meg a fellépés a nemzetközi közösség és a különböző szervezetek részéről a pénzmosás elleni küzdelemben. Ezt a tendenciát erősítette fel az Amerikai Egyesült Államok ellen tavaly szeptember 11-én elkövetett terrorcselekmény, amely ismételten ráirányította a nemzetközi közvélemény figyelmét a terroristák és egyéb bűnelkövetők anyagi forrásai megszüntetésének fontosságára.
Ezzel párhuzamosan a nemzetközi fórumokon az események hatására újabb intézkedések elfogadására került sor, jelentősen felgyorsult a küzdelem az illegálisan szerzett jövedelmek és vagyonok törvényessé történő átalakításának megakadályozása területén is. Mind a pénzmosás elleni fellépés legfontosabb nemzetközi szervezete, az OECD mellett működő pénzügyi akciócsoport, mind az Európai Unió szigorított a korábban meglévő szabályokon. Kiemelt jelentőséget kapott a nemzetközi együttműködés, hiszen a fellépés csak akkor lehet hatékony, ha az nemzetközileg is kiterjedt és egységes; fokozott figyelem irányul azokra az államokra, amelyek korábban gyanússá váltak.
A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a pénzmosással szembeni hatékony fellépés, melynek célja, hogy útját állja a bűncselekményekből származó pénzeknek, azok pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül történő tisztára mosásának.
A pénzmosás megelőzéséről, megakadályozásáról az Országgyűlés 1994-ben törvényt alkotott, a kormány végrehajtási rendeletet bocsátott ki, továbbá sor került a büntető törvénykönyvben a pénzmosás bűncselekményének meghatározására és a pénzmosás szankcionálására is. Európai jogharmonizációs kötelezettségünk és a már említett nemzetközi jogfejlődés miatt az eddigi hatályos szabályokat az önök előtt található új törvénytervezet hivatott felváltani.
Felszólalásomban szeretném röviden összefoglalni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat legfontosabb előírásait, hangsúlyozva azt, hogy a tavaly e tárgyban elfogadott törvényben meghatározott kötelezettségek nem változtak, pusztán pontosításra kerültek a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében, és továbbra is követik az Európai Unió irányelvét, valamint a pénzmosás elleni akciócsoport ajánlásait. Ezt a célt szolgálják az értelmező rendelkezések, amelyek meghatározzák a legfontosabb fogalmakat, nevezetesen, hogy ki minősül ügyfélnek, mit jelent az üzleti kapcsolat, az azonosítás, illetve a bejelentés fogalma. A javaslat nemcsak a személyi hatály és az ellenőrzés tekintetében harmonizál az uniós irányelvvel, hanem egyéb rendelkezéseiben is megfelel annak.
A pénzügyi intézmények már 1994 óta a pénzmosási törvény hatálya alá tartoznak, a nemzetközi szervezetek megfigyelései azonban ráirányították a figyelmet arra a tényre, hogy a pénzmosási technikák már nemcsak a hagyományos pénzügyi intézményeket érintik, hanem kiterjednek egyéb szolgáltatókra is. Ez indokolta, hogy az EU-irányelv hatálya alá vont könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ingatlanügynökök, nagy értékű ingósággal kereskedők, kaszinók, valamint ügyvédek és közjegyzők is a törvény hatálya alá tartozzanak.
Az irányelv rendszerét követi abban is, hogy azonosítási kötelezettséget ír elő abban az esetben, amikor az ügyfél és a szolgáltató között létrejön az üzleti kapcsolat, illetve ilyen tartós kapcsolat hiányában azokban az esetekben, amikor egyszeri ügylet megkötésére kerül sor, de ennek értéke eléri vagy meghaladja a kétmillió forintot.
Pénzmosás gyanúja esetén bejelentési kötelezettség keletkezik, amelyet az ORFK-hoz kell megtenni, és elmulasztása büntetőjogi felelősségre vonást eredményez.
Az irányelv az új szakmák vonatkozásában nem írja elő új felügyeleti intézményrendszer létrehozását, de az országoknak biztosítaniuk kell, hogy legyen egy olyan szervezet, amely képes ellenőrizni a pénzmosás elleni szabályok betartását, és adott esetben szankciókat is tud alkalmazni. Ez az ellenőrzési rendszer azzal vált teljessé, hogy az ORFK mint az adott területen legtöbb tapasztalattal rendelkező szerv, államigazgatási jogkörben eljárva, pénzmosás elleni szempontból felügyeleti szervvé váljék a törvényjavaslat szerint. A szankciórendszer úgy került kialakításra, hogy összhangban van a meglévő állami felügyeleti szervek által kiszabható jogkövetkezményekkel.
Az irányelv szellemét követve szükséges volt kiterjeszteni a törvény hatályát az ügyvédekre és a közjegyzőkre is. A kötelezettségek kiteljesítésére az irányelv 2003. június 15-éig ad határidőt, azonban már több uniós tagállam módosította a pénzmosás elleni törvényét, kiegészítve ezzel a változással.
A védelemhez való jog biztosítása és az ügyvédi titoktartási kötelezettség tiszteletben tartása érdekében mind az irányelv, mind a törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyvédek és közjegyzők bizonyos esetekben mentesüljenek a bejelentési kötelezettség alól. Ilyen esetnek számít, amikor az ügyvéd bíróság előtt képviseli ügyfelét. A törvényjavaslat szerint az azonosítási és bejelentési kötelezettség egyébként is csak akkor terheli az ügyvédet, ha olyan gazdasági jellegű tevékenységben működik közre, amelyek veszélyeztetettek pénzmosási szempontból.
Szintén összhangban az irányelvvel kerül meghatározásra az ügyvédek és közjegyzők bejelentési kötelezettségeinek szabályozása. Részükre a törvényjavaslat speciális előírást tartalmaz, amennyiben bejelentésüket nem közvetlenül az ORFK-hoz kell megtenniük, hanem ahhoz a területi ügyvédi kamarához, amelynek tagjai.
Kulcseleme a törvénynek a tényleges tulajdonos személyének meghatározása. A pénzmosás elleni küzdelem akkor lehet igazán sikeres, ha egy esetleges büntetőeljárás során a nyomozó hatóságnak sikerül eljutnia a pénz végső tulajdonosához, és felderíteni azokat a bűnözői csoportokat, amelyek megbízottaik útján akarták a bűncselekményből származó hasznot tisztára mosni.
Annak érdekében, hogy közvetítők útján a pénzmosás lehetőségét megakadályozhassa, a törvényjavaslat kötelezi a szolgáltatót, nyilatkoztassa ügyfelét arról, hogy saját vagy más nevében jár-e el. Ezen rendelkezésnek is az a célja, hogy megakadályozza a nemzetközi terrorizmus határokon átnyúló pénzmosási tevékenységét.
Szintén a nemzetközi szintű bűnözés megakadályozását szolgálja az a rendelkezés is, amely előírja, hogy a Magyar Köztársaság határát átlépő személyeknek tájékoztatniuk kell a vámhatóságot arról, ha egymillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénz vagy értékpapír van a birtokukban.
Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak alapján megállapítható: a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a magyar gazdaság meghatározó szereplőinek pénzmosás elleni védelméhez, úgy, hogy figyelembe veszi az egyes tevékenységek sajátosságait, anélkül, hogy indokolatlan terheket róna az érintettekre. Jelen javaslat az irányelv adaptálásával megfelel az uniós normáknak, valamint a pénzmosás elleni akciócsoport ajánlásainak. Elfogadásával megteremtődik annak lehetősége, hogy hazánk megbízható szereplőjévé váljon a terrorizmus és a pénzmosás elleni küzdelemnek.
A szocialista képviselőcsoport nevében a törvényjavaslat elfogadását javaslom.
Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)
