DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mentelmi bizottság megtárgyalta az előttünk álló törvényjavaslatot, és 6:4 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta, ami azért figyelemre méltó, mert a bizottságunk paritásos bizottság, és ez 4 tartózkodás, tehát a kisebbségi álláspont sem volt egyértelműen ellenző. Ugyanakkor a kisebbség azt jelezte, hogy nem kíván külön előadót állítani, nyilván majd itt a vitában fogjuk hallani az ellenzéki pártok véleményét.
Ezért inkább arról beszélnék, hogy a mentelmi bizottság, mint olyan bizottság, állandó bizottságként a képviselők jogállásával foglalkozik az elmúlt 16 évben, tehát nemcsak mentelmi ügyekkel, mint azt sokan gondolják, és nemcsak a vagyonnyilatkozatokkal, hanem a mi bizottságunknak az is a feladata, hogy figyelemmel kísérje a képviselői jogállásra vonatkozó szabályok változását. A bizottságunk mindig fontosnak tartotta az átláthatósági szabályokat, és ’97-től ez a folyamat a magyar parlamentben is megindult.
Készítettünk összevetéseket, a bizottságunk honlapján ennek egy része megtekinthető, és folyamatosan gazdagítjuk. Ennek hatására az Országgyűlési Könyvtár is az elmúlt években nagyon hasznos munkát végzett abban, hogy nemzetközi kitekintést nyerjenek az érdeklődők, az állampolgárok, a sajtó, a közvélemény, a választók is arról, hogy mégis mi a mi helyünk Európában. Mert hozzáteszem, hogy egyik fő vonása a magyar közfelfogásnak és sokszor a politikai felfogásnak is, hogy túlságosan csak a magyar szempontokat nézi, bár ott is a hagyományokat nem eléggé veszi sokszor figyelembe.
Azt szeretném leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat nem a képviselői javadalmazások emeléséről szól, nem a képviselői javadalmazások európai harmonizációjáról szól, hanem ez a közbizalom helyreállításáról és az átláthatóságról szól. Itt arról van szó, hogy Magyarországon a közvélemény, a társadalom az elmúlt években jórészt jogosan és nagyon nagy kritikával illeti az Országgyűlés munkáját, a pártok munkáját. A pártok társadalmi elfogadottsága, képviselőtársaim elfogadottsága sokszor már csak mínuszban mérhető, ezért elemi feladata a politikai elitnek, ha ezt a szót egyáltalán használhatjuk, hogy ezt a közbizalmat helyreállítsa. Tehát ez a javaslat arról szól, mint ahogy itt hallhattuk az előterjesztőtől is, hogy a képviselői jövedelmek egy fikarcnyit sem növekednek, még annyival sem, mint ami, mondjuk, nekem mint ezzel foglalkozó képviselőnek esetleg valamennyire tetszhetne is. Maradnak tehát a képviselők által fölvett pénzek, nettóban megmaradnak a régiek, azzal a kis különbséggel, hogy a képviselők is minden jövedelemért és minden megkapott pénzért adót fizetnek, és minden egyes kiadással, amit költségtérítésként a szállásdíjnál megkapnak, el kell hogy számoljanak.
Ez nem változtat azon a helyzeten, hogy Európában, az Európai Unióban, tisztelettel jelentem, a 26. helyen vagyunk, de nem sokáig leszünk a 26. helyen, mert Bulgária nemsokára megelőz bennünket, ugyanis az elmúlt fél évben az uniós tagsággal együtt elkezdték emelni a képviselői fizetést, és most már hajszálnyival vannak csak mögöttünk. Az összes többi ország, függetlenül attól, hogy jobban élnek-e ott az emberek vagy rosszabbul, képviselői javadalmazás tekintetében mind Magyarország előtt van. Tehát jelentem, huszonhatodikak vagyunk az Unióban. A társadalmat persze ez nem vigasztalja, mert sokaknak nyilván ez a jövedelem is sok, amit a képviselők fölvesznek, de azt is látni kell, hogy a társadalmi átlag a 19-20. helyen van Európában. Mondhatnám azt, ha értenénk a tréfát, de manapság nem sokan értjük már a tréfát, hogy a képviselők egy kicsit rosszabb helyzetben vannak relatíve az Unión belül, mint a társadalom átlaga. Ez persze nem vigasztalja azokat, akiknek a nyugdíja, mondjuk, 30 ezer forint.
Ezért ezt a módosító indítványt szerintem akként kellene kezelni, hogy ez valóban átláthatóvá, elszámolhatóvá teszi a képviselői jövedelmeket, és majd később, amikor egy-két év múlva, vagy nem tudjuk, mikor, de reméljük, minél hamarabb, a társadalom is érezhetően megérzi a konvergenciaprogram és az európai tagság hasznát, akkor lehet majd elővenni a képviselői jövedelmek európai harmonizációját. Mint ahogy egyébként majd elő kell venni a bírák, a köztisztviselők, a közalkalmazottak és egyáltalán minden más társadalmi réteg bérének az európai harmonizációját, egy lassú fölzárkózást, mert nyilván ez nem azt jelenti, hogy a társadalom jövedelemben rövidesen túlszárnyalná a nyugat-európai országokat.
Most tehát erről van szó, ez egy minimális program, és ezt a bizottságunk azzal támogatja, hogy nemzetközi összehasonlításokat tesz. Hozzáteszem, ezt is kevesen mondják mostanában, Magyarországon eddig volt költségtérítési átalány - ez az európai uniós országok 70 százalékában van. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tehát nem kell elszámolni vele. Viszont mi úgy gondoljuk, és ezért támogatjuk Göndör úr javaslatát, hogy az elszámolást most elvárja a társadalom, tehát a költségtérítésnek az a régi, elszámolatlan formája megszűnik. És mindenféle más tekintetben sem vagyunk rosszabbak Európánál. A képviselők a legtöbb országban ingyen utaznak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), erről mi lemondtunk tavaly. Ilyen szempontból megkezdtük ezt a munkát, ennek lenne a folytatása az előttünk levő törvényjavaslat.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
