GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan kérdésről beszélünk, amelyet az elmúlt napokban sokan tettek fel nekem úgy, hogy indokolt-e, miért, jó-e az az időpont, amikor arról beszélünk, hogy milyen a képviselők jogállása, milyen a képviselők jövedelmi viszonya. Tisztelettel jelentem önöknek: meg vagyok győződve arról, hogy nincs jó időpont. Nincs jó időpont bármilyen formában arról beszélni, hogy milyen legyen a képviselők vagyoni, jövedelmi helyzete, mert ez a külvilágban mindig valami olyan érzetet kelt, ami számukra talán nem kedvező.
Miért vállaltam? Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy olyan rendszer itt, ebben a Házban, amely semmi máshoz nem fogható, és a Ház falain kívül sem az egyéni, a magánemberek szférájában, sem a vállalkozói szférában sem adó-, sem járulékviszonyokkal nem igazolható. Csak szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy például a személyi jövedelemadóról szóló törvényben egy önálló melléklet van, amely csak azzal foglalkozik, hogy a képviselőknek a költségtérítés után semminemű közterhet nem kell befizetniük.
Szeretném az önök figyelmébe idézni, hogy jelenleg a képviselők bruttó jövedelme havi 220 ezer és 800 ezer forint közötti szóródást mutat, tehát meglehetősen tág határok között szóródik. A költségtérítés a havi 155 ezertől a 353 ezer forintig, a nettó jövedelem 104 ezer forinttól 700 ezer forintig szóródik.
De mondok ennél sokkal szörnyűbb példát. A képviselőink döntő többsége nettó jövedelmének több mint 50 százaléka a költségtérítésből származik. Azt gondolom, hogy akik nem foglalkoztak ezzel, számukra szívesen megvilágítom. Itt, a Ház falai között sokan vagyunk, akiknek a nettó jövedelme nagyobb, mint a bruttó jövedelme. Kérem, gondolják el: van-e a Házon kívül bárhol olyan munkavállaló vagy munkáltató, aki ezt a lehetőséget megadja legálisan a munkavállalójának, hogy a nettó jövedelme nagyobb legyen, mint a bruttó jövedelme? Tehát ezt jelenti az általánostól eltérő szabály, hogy a képviselők lényegesen kevesebb személyi jövedelemadót, nyugdíjjárulékot és egészségügyi járulékot fizetnek.
Hogy ezt konkrét példával is megvilágítsam, ma egy átlagos képviselő egész éves jövedelme után 2 millió forintnyi járulékot fizet. Ebben benne van az szja-tól az egészségügyi járulékig minden. Azzal a nettó jövedelemmel, amit viszont a borítékjában hazavisz, azzal arányosan körülbelül 5-6-7, akik a felső határon vannak, 8 milliót meghaladó közterhet kellene hogy viseljen. Minden egyes képviselő évente több millió forinttal fizet kevesebbet. Tehát ennyivel kevesebbet vállal a közterhek viseléséből, mint bárki más, aki e Ház falain kívül dolgozik.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
De mondok még egy nagyon érdekes adatot: az a 220 ezer forint, ami jelenleg a tiszteletdíjunk alapja, ma a magyar gyakorlatban egy gyakornoki fizetés. Tehát tessék jól odafigyelni: egy gyakornoki fizetés. Szóval, ha nagyon csúnyán fogalmazok, akkor azt mondanám, hogy körülbelül ugyanúgy vagyunk ebben a Házban, mint az a munkáltató, aki minimálbéren jelenti be a munkavállalóját, a többi pénzt pedig zsebbe adja, mert itt ugyanígy igaz, hogy a képviselő urak többsége is meg van tévesztve, hogy az a jövedelem, amit kap, nem válik sem a táppénzének, sem a nyugdíjának alapjává, az csak úgy havonta költségtérítésként létezik.
Engedjenek meg nekem néhány gondolatot, hadd időzzek amellett, hogy a munkánk során Balogh László képviselőtársammal próbáltuk felhasználni azokat az anyagokat, amelyeket a házelnök asszony kezdeményezésére az ötpárti tárgyaláson és az Állami Számvevőszék készítettek. Összehasonlítottunk európai uniós egyedi országokbeli jövedelmeket és az Európai Unió átlagát. Azt tudom jelenteni önöknek, hogy ha ugyanazt az arányt fogadnánk el az Európai Unió átlagában a képviselők jövedelme és a magyar képviselők jövedelme között, mint amilyen az Unió átlagbére és a magyar átlagbér viszonya, ebben az esetben is 1 millió forintot meghaladó havi jövedelmet kellene hogy fizessünk a képviselőknek. E példa kapcsán szeretném kijelenteni, képviselő hölgyek, urak, hogy ez a javaslat, amely önök előtt van, nem a béremelésről szól, ez bruttósítás.
Engedjék meg, hogy néhány mondat erejéig hadd időzzek ennél. A béremelés számomra azt jelenti, amikor a munkavállaló borítékjába több pénz kerül. Ez a béremelés, ezt tudja elkölteni a piacon, ezért tud terméket, szolgáltatást vásárolni. Amit mi teszünk a képviselőtársammal ebben a törvényjavaslatban, azt bruttósításnak hívják, mert nem teszünk mást, csak hozzátesszük ehhez a nettó jövedelemhez azokat a közterheket, amelyeket rajtunk kívül ebben a társadalomban mindenki másnak viselnie kell, az az ominózus 55 százalék körüli teher, amiben benne van a 36 százalékos személyi jövedelemadó, a 4 százalék különadó, a 15,5 százalék társadalombiztosítási járulék, benne a nyugdíj- és az egészségügyi járulék is.
Mit tettünk még a javaslatban? Kísérletet tettünk megfogalmazni összeférhetetlenségi szabályokat is. Az ötpárti vitában, ami folyt, úgy érzem, hogy ezen az úton még tovább kell mennünk. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy a privát és a közszférát lehetőség szerint el kell tudnunk választani. Nyitott vagyok ezen tárgyalások folytatására.
Azt szeretném mondani, hogy mi van ebben a javaslatban. Ebben a javaslatban az van, hogy a költségtérítés mint olyan, egyszer és mindenkorra megszűnik, kivéve a szállásköltséget és a külföldi kiküldetés költségeit. Az teljesen természetes, hogy azonos szabályokkal bonyolítanánk, mint bárhol máshol. A szállásköltségek esetében viszont csak számlával és szerződéssel bizonyított esetben fizetnénk térítési díjat, nem is a képviselő, hanem az Országgyűlés Hivatala.
Az új rendszerben azt javasoljuk, hogy a képviselők jövedelme a következő tételekből álljon. Alapdíjból, ami a köztisztviselői illetményalap 18-szorosa. Pótlékból, amely megőrzi a jelenlegi struktúrát, tehát a bizottsági pótléktól a kiemelt bizottsági pótlékokon keresztül a Ház alelnökéig - elnézést kérek, hogy szóba hoztam az alelnök urat -, ilyen széles skálán, tehát ezt megőrizzük, de a mai gyakorlatnál lényegesen kisebb kulcsokkal. Két példát hadd említsek. Egy bizottsági tagság, amiért ma 70 százalékos pótlék jár, a mi javaslatunk szerint legfeljebb 25 százalék lenne. Egy 250 kilométernél is távolabb lakó képviselő esetében, ahol eddig 160 százaléknyi költségtérítés járt, mi azt mondjuk, hogy most az alapdíj-kiegészítés legfeljebb 50 százalék lehet. Tehát megőriztük a struktúrát. Viszont amit új elemként behoztunk a rendszerbe, megpróbáltunk egy javaslatot tenni arra, hogy azok a képviselők, azok az egyéni képviselők, akiknek a választókörzetében harmincnál is több település van, harminc településenként egy egészen minimális, de többletjövedelemhez jussanak, tehát egy újabb differenciálási elemet hoznánk be a rendszerbe, ezzel elismerve az azon a területen lévő többletmunkát.
Ami még nagyon fontos: sok vitát és konfliktust okozott, hogy mi van akkor, amikor egy képviselőből állami vezető lesz - nem firtatom, hogy milyen rendű, rangú.
(11.10)
Itt mi azt a javaslatot tesszük, hogy amennyiben valakiből állami vezető lesz, a párhuzamos jövedelemfizetés helyett az alapdíjának mindössze egyharmadát kaphassa meg az illető; amennyiben költségtérítésre jogosult a tisztségéből fakadóan, akkor legfeljebb 10 százaléknyi pótlékot kaphat, amennyiben ez még gépkocsihasználatra is kiterjed, akkor ez az arány legfeljebb 5 százalék lehet.
Új elem a rendszerünkben - és meg kell majd fontolni, hogy az előbbi két napirend közé esetleg átemelünk innen néhány tételt azokba a törvényjavaslatokba - a vagyongyarapodás kérdésének vizsgálata, tehát az eddigi vagyonnyilatkozatok mellé mi javasoljuk beemelni az ötévenkénti vagyongyarapodás vizsgálatát. De ez nem helyettesíti az egyébként az APEH-rendszerben működő adóellenőrzést vagy vagyongyarapodást, csupán azt mondjuk, hogy a kettőt együtt, egyszerre vagy ugyanabban az évben azért ne folytassák le. És kísérletet teszünk arra, hogy a képviselők személyi jövedelemadó-bevallásának a főbb sorait, tételeit ugyanúgy, mint ahogy a vagyonnyilatkozatunk nyilvános, ezt is nyilvánosságra kelljen hozni. Tehát az adóbevallást követően 30 napon belül kelljen kiegészíteni a vagyonnyilatkozatot ilyen adatokkal.
Tisztelt Képviselőtársaim! Talán még két dologról beszélnék. Kérem önöket, hogy értsenek egyet a törvényjavaslattal, azon belül is a törvényjavaslatunknak azon passzusával, hogy teremtsük meg a lehetőségét annak, hogy azon képviselőtársainknak, akik itt tisztességes munkát végeztek, és azt követően nem tudnak már visszamenni a munkahelyükre, ahonnan eljöttek fizetés nélküli szabadságra, mondjuk, olyan egyszerű oknál fogva, hogy közben a cég megszűnt, a céget felszámolták, tehát nincs hova visszamenniük, teremtsük meg a tisztes visszavonulás lehetőségét. Erre a következő ajánlatunk van. Aki egy ciklust végigdolgozott, az kapjon legfeljebb háromévnyi kedvezményt a nyugdíjkorhatár elérésének számított időpontjából, aki két ciklust, az öt évet, a harmadik ciklus esetén hét évet. Azon képviselőtársaink számára, akik egészen fiatalon választották a politikát, és ennél korábban, de már több ciklust végigdolgozva vonulnak ki a közéletből, számukra egy közszolgálati járulék megállapítását javasoljuk, amelyet kínálok önöknek megvitatásra, hogy azt mondjuk, hogy élete végéig, vagy addig, amíg nem vállal új munkát, tehát mindenképpen ösztönözzük a képviselőket is arra, hogy amennyiben a közszférából kilépnek, akkor vállaljanak, lehetőleg minél előbb munkát.
Még egyszer hadd foglaljam össze, és kérjem az önök támogatását. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is vállalom az 1/386 felelősségemet abban, hogy a mai rendszer miért ilyen, amilyen, mert itt voltam, amikor erről szavaztunk. De ajánlom önöknek, hogy gondolják végig, hogy '90 óta mikor és mely években változtattunk úgy, hogy ez a mai torzszülött létrejött. Kérem önöket, hogy változtassuk meg.
Szeretném elmondani azoknak, akik kétkednek - és ezt tapasztaltam a bizottságokban. Tisztelt Képviselőtársaim! 2006-ban, a második Gyurcsány-kormány megalakulásakor volt az az első időpont, amikor a képviselők jövedelmét nominálisan is csökkentettük 60-100 ezer forinttal, miközben a költségeiket, a kiadásaikat viszont növeltük a törvény erejénél fogva, mert azt mondtuk, hogy közlekedési költséget ezt követően nem vehetnek igénybe, nem számolhatnak el, hanem ki kell fizetniük villamoson, autóbuszon vagy vonaton utazás esetében. Tehát fizetniük kell.
Tehát a reáljövedelem-csökkenés a képviselők esetében lényegesen nagyobb, mint a Ház falain kívül élő munkavállalóké. Azt hiszem, hogy ez igazán senkit nem érdekelt eddig. Ezért én kimondom a befejező mondataimban azt is, aki ezt a munkát tisztességgel végzi, az napi 10-12 órát dolgozik, és ezért a munkáért nem jár jutalom, nem jár 13. havi illetmény, és semminemű prémium, csak az a tiszteletdíj, amit itt, a Házban kap.
Kérem önöket, hogy vitassák meg, és támogassák ezt a törvényjavaslatot. A módosító indítványok befogadására nyitott vagyok. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)
