GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mondhatnám azt is, örülök, hogy még a nemzeti vagyonkezelő is szóba jött. A példa azért jó, Ékes képviselő - ne haragudjon, hogy szóba hozom -, mert ott nem eladásról van szó, hanem arról, hogy a nemzeti vagyon kezelésére létrehoztunk egy szervezetet. Ennek azonban nincs köze ehhez a törvényjavaslathoz.
De hadd menjek tovább! Igen, én fontosnak tartom azokat a gondolatokat is, amikor ön tisztességről meg bizalomról beszél. Képviselő úr, csak ebbe az is beletartozik, hogy a választók olyan ügyekben is elvárják tőlünk a döntést, ahol azt mondják, hogy ezt legfeljebb két nap alatt rendbe lehet tenni. Ilyen a képviselői jövedelem kérdése is. Én azt állítom, ha egy ilyen súlyú kérdést egy pályakezdő közgazdász két nap alatt nem old meg egy munkahelyen, akkor neki a harmadik napon nincs munkahelye. Tehát nekem ez is baj, amikor arról beszélünk, hogy elvégezzük-e a munkánkat vagy sem, vagy javítjuk-e egyáltalán az egészet.
Tovább folytatom azzal, amiről Répássy képviselő úr beszélt. Tisztelettel kérem, hogy e törvényjavaslat kapcsán - de máskor is - próbáljunk meg nem félmondatokat mondani, hanem egészeket, hogy mind a két feléről beszéljünk. Önnek igaza van akkor, amikor azt mondja, hogy 800 ezer és 1 millió 400 ezer, csak az nem igaz, amikor azt mondja, hogy ennyi jövedelmet kapnak, szó szerint így írtam le. Nem, képviselő úr, ez a bruttó jövedelem, és mindenki tudja, hogy nem ezt kapja meg. Azt kapja meg, ami a borítékba kerül. S ahogy többen elmondták, név szerint senkit nem fogok kiemelni, legfeljebb Rubovszky urat, aki azt a kifejezést használta, hogy pénz az ablakban. Igen, a boríték nem lesz vastagabb, képviselőtársaim. Tehát meg lehet oldani a problémát, ha akarjuk, csak kell az elszánás hozzá, és ki kell mernünk mondani azt, hogy lemondunk - és ez nagyon-nagyon fájdalmas - az előjogok közül egyről; arról az előjogról, hogy adómentesen fogunk bármit elkölteni.
S itt térek vissza Répássy képviselő úr mondandójára. Elutasítom azt, mert nem hazudtunk, amikor beálltam a sorba, és megpróbáltam elmagyarázni, hogy mire lehet fordítani a költségtérítést. És mi indított arra, hogy ezt megoldjam? Nagyon egyszerű: az, képviselő úr, hogy a sajtó azt mondta nekem, egyébként ön hülye, mert azt mondtam, nekem azért, hogy itt dolgozzak, és úgy tudjak dolgozni, ahogy dolgozom, három internet-előfizetésem van. S akkor a sajtó azt mondta, hogy engem ez nem érdekel, mert ha neki van, akkor ő ezt az adózott pénzéből teszi.
Itt szeretném azt mondani Gógl képviselő úrnak, hogy igaza van az állampolgárnak, amikor azt mondja, hogy a benzint adózott pénzből veszi, a virágcsokrot adózott pénzből veszi, amikor elmegy egy alapítványi bálra, akkor adózott pénzből fizet. Ezért vettem magamnak a bátorságot, hogy azt mondjam, igenis bruttósítunk, és mi is odaállhatunk a sorba, és azt mondhatjuk, mi is az adózott pénzünkből fizetünk mindent úgy, ahogy egyébként kell.
Rubovszky képviselő úr, engedje meg, hogy egy kicsit játsszak a dologgal. Számomra a kádári rendszerre való hivatkozása - nem abban az összefüggésben, ahogy ön mondta - a következőt jelenti: ha nem akarsz megoldani egy problémát, küldj ki egy bizottságot, aztán vagy elhal, vagy valami lesz vele. Én meg azt mondom, hogy dönteni kell.
Azért vállaltam Balogh Lászlóval ennek az indítványnak a kidolgozását és benyújtását, mert ki akartam mozdítani azt az ötpárti tárgyalást, ami több mint egy éve folyik, de nem jutottunk el odáig, hogy végre legyen egy írott szöveg. Most van egy írott szöveg, amiről lehet vitatkozni, amit meg lehet változtatni, amiről lehet dönteni. Tehát beigazolhatjuk, hogy nem vagyunk döntésképtelenek, hanem felnőttek vagyunk, és tudunk normális döntést hozni.
Kell, hogy foglalkozzak Kontur Pálnak azzal a gondolatával - nem az indulatával -, amikor a kisnyugdíjasokról beszél. Igaza van, de ez nem két nap alatt alakult ki. Ez van, ezzel ma együtt élünk. Ez is az utolsó, már több mint egy évtized terméke. Nem akarom az időt azzal húzni, hogy külön nyugdíjemelési program van, mert hiszem, hogy ő is tudja, hiszen ebben a Házban fogadtuk el - és a mai napig működik -, pont a kisnyugdíjak rendbetételéről.
Hock Zoltán Képviselő Úr! A népszavazást ki lehet kerülni. Nem úgy, hogy visszavonjuk, hanem úgy, hogy egy törvényjavaslatot elfogadunk, és abban a pillanatban okafogyottá válik. Miniszterelnök úr is elmondta a javaslatában, frakcióvezető asszonyunk is elmondta, amennyiben előrehaladunk és megoldjuk, akkor nem kívánunk népszavazást. Mi azért akartuk a népszavazást, hogy előremenjen a dolog.
Arra is válaszolok képviselő úr, hogy nem volt adócsaló sem ön, sem mi. De mi abban a helyzetben voltunk, amiről Géczi József beszélt, hogy meg tudtuk alkotni a 3. számú mellékletet a személyi jövedelemadó-törvényben, ami számunkra ezt a kiváltságot, ezt a privilégiumot biztosította. Azt akarom, hogy ezt szüntessük meg. És nagyon szeretném, hogy fogadjuk el azt a rendszert, amely igazságosabb és átláthatóbb lesz, szüntessük meg a költségtérítést, amibe mindig bele lehet majd magyarázni - akkor is, ha ezer forint lesz -, hogy azt éppen mire költötte a képviselő, összefüggött-e a munkájával vagy sem.
(14.00)
Próbáljunk meg tiszta vizet önteni a pohárba! Mi vállaljuk azt a felelősséget, ami a szocialista frakció létszámarányában van, a máig kialakult helyzetről. De most is csak egyet tudunk tenni, hogy tiszta vizet öntünk a pohárba, mivel kétharmados törvény, a mi felelősségünk csak 190-ig él. Ehhez kell az önök támogatása, önök nélkül nem megy.
A befejező mondatom, amit itt többen mondtak: van felhatalmazásom Balogh képviselő úrtól, ha a módosító indítványokban meg tudunk állapodni, mi készek vagyunk visszavonni a törvényjavaslatot, és ötpárti aláírással idehozni a Ház elé, hogy már ne kelljen még egyszer ugyanezt a vitát se lefolytatni, mert látok rá esélyt. Tudom, hogy van bent sok módosító indítvány, ennek nagy valószínűséggel az is feltétele, hogy amiről sokan beszéltek, az összeférhetetlenséget egy sokkal átfogóbb törvényben szabályozzuk, biztos, hogy lehet, vállalom, hogy az ötpárti tárgyalásokat tovább folytatjuk ebben.
Tehát próbáljunk meg valamilyen megoldást találni, de azt, hogy csak ülünk, nem történik semmi, és évről évre kevesebb adót és járulékot fizetünk be, mint bárki más, a Ház falain kívül, azt gondolom, hogy ebben, kérem, hogy legyenek partnerek, hogy ezt szüntessük meg.
Köszönöm szépen, elnök úr, a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
