HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Megpróbálok most a konzultációról beszélni, hiszen talán ez a témánk. Sajnálom, hogy eddig hatalomvágytól tüzelt csúsztatásokkal és ízléstelen megjegyzésekkel teli felszólalásokat hallottunk, ami egy Orbán-fóbia megnyilvánulása volt.
Mit is lehet mondani a konzultációról? Egy valódi demokratikus intézményről van szó, amely feltételezi a magyar polgárok ítélőképességét. Ez szemben áll azokkal az antidemokratikus törekvésekkel, amelyek a választások eredményétől függetlenül erőszakos cselekményekre is sokszor biztatják a polgárokat.
Egy apró kis eseményről itt meg kell emlékeznem. A DK a bíróságot oly formában kritizálta, ami megengedhetetlen egy demokratikus országban, amikor fenyegeti a döntéshozó bírót. Mindnyájan találkoztunk már olyan döntéssel, ami nem tetszett nekünk, és akkor azt lehet mondani, hogy nem értek vele egyet, de elfogadom; de azt semmiképpen nem, hogy meg fogom bosszulni a vágyott hatalom birtokában.
Tehát a rezsicsökkentésről, az illegális bevándorlásról, az átláthatóságról és a többi kérdésről szóló konzultáció egy demokratikus intézmény. Ha megengedik, egy-két kérdést kiemelnék.
Rezsicsökkentés. Azt hallottuk az előbb, hogy Európában csökkentik, mi nem csökkentjük. Hát, alaposan lecsökkentettük, és ha megnézzük az Eurostat véleményét és sorrendjét, akkor azt kell látnunk, hogy ők is azt mondják, hogy Európában - és nem csak az Unióban - a negyedik legalacsonyabb a magyar energiaár.
Vagy nézzünk egy fontos kérdést, az illegális bevándorlás kérdését. Engedjék meg, hogy itt a kereszténydemokrata véleményt, amely három alapvető szempontra épít, ismertessem. Mi az a három gondolat? Az egyik, hogy az üldözötteken segíteni kell. A második, hogy az országot meg kell védeni. A harmadik, hogy felelősségünknek vannak körei, koncentrikus körei. Ezt a hármat egyszerre kell alkalmazni.
Az üldözötteken segíteni kell. Ha megnézik a KDNP legutóbbi megnyilvánulásait, azt találják, hogy a közel-keleti keresztény közösségek védelméért sokat tett, európai képviselőnk éppúgy, mint a hazaiak. Miért pont az ott élő keresztény közösségekért? Azért, mert koncentrikus körökben van a mi egyetemes felelősségünk, az egyetemes felelősség keretében úgy kell gyakorolnunk ezt a felelősséget, hogy az energiánk ismeretében tenni, és ha vannak olyan csoportok, amelyek természetesen közel állnak hozzánk, akkor azokon kell kezdeni. Ezért adott a magyar kormány is, a magyar egyházak is a gyűjtésükön keresztül támogatást a közel-keleti keresztény közösségeknek.
Az országot meg kell védeni, ez a második alapvető szempont. Azt hiszem, egyértelmű, hogy amit a kormányzat és a parlamenti többség eddig tett ennek érdekében, azt kell tovább is tennünk. Itt felmerül az a gondolat, amit Soros György és barátai képviselnek; ez szembemegy Európa érdekeivel. Nem tudom, mit szólna, mondjuk, Soros György, ha egy hétre a no-go zónákban kellene élnie, akkor megtapasztalná azt - ha túlélné -, hogy mit jelent Európa számára a gátlástalan betelepítési szempont.
Engedjék meg, hogy tovább folytatva ezeket a kérdéseket, ne csak az illegális bevándorlásról, hanem az átláthatóság kérdéséről is szóljak. Amikor megkülönböztetjük a valódi civil szervezeteket és az álcivil szervezeteket, akkor ugyanazt tesszük, mint amikor a menekülteket és a bevándorlókat megkülönböztetjük, hiszen a helyes gondolkodás alapja a helyes különböztetés. (Kunhalmi Ágnes: Mint a CÖF!) Az igazi, valódi civil szervezet mindig alulról, a társadalmi igények figyelembevételével épül. Egy hálózat építése felülről, egy politikai szempont alapján történik. Mi nem a civil szervezeteket akarjuk megfelelő átvilágítással figyelni, hanem azokat a szervezeteket, akik nem civil szervezetek, amelyek csak felveszik ezt a ruhát.
(11.10)
Az a helyzet, hogy bizony báránybőrbe bújt a farkas, és ezt meg kell akadályozni.
Amikor a konzultáció kérdéseit nézzük és az előbb említetteket is, akkor a nemzeti szuverenitás kérdése az, amire elsősorban figyelnünk kell. Mi a valódi eredeti európai gondolatot támogatjuk, ami tulajdonképpen a schumani gondolat, hiszen az Európai Uniót megalapozó nagy gondolkodók és politikusok nemzetállamokban gondolkodtak, amelyeknek a szuverenitásuk megmarad, egy részét közösen gyakorolják, de gyakorlatilag megmaradnak önálló államnak. Ez az, ami ma veszélyben forog, és ez az, ami ellen a hazai ellenzék egy része és a nemzetközi szervezetek is fellépnek.
Végül, talán egy gondolatot megérdemel az az eszmei, ha úgy tetszik, világnézeti szempont, ami a két törekvés mögött van. Mi egy olyan polgári-keresztény nemzeti gondolatnak vagyunk a hívei, amelynek az alapját egy emberkép és egy társadalomkép szolgálja, és ebben a társadalomképben jelentős szerepe van a közösségeknek, az élő és szerves közösségeknek. Ezzel szemben a mai fősodratú gondolkodásmód, sok esetben a média egy olyanfajta szemléletet támogat, amelyben nincs helye a természetes közösségeknek, az individuumra épít, és az az emberkép és társadalomkép a jövőnket veszélyezteti, és ez nagyon jól megmutatkozik az illegális migráció kérdésében is.
Úgy gondolom, mindaz, ami szerepelt a konzultációban, Magyarország jövőjét szolgálja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), és ebben a magyar emberek jól döntöttek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
