Kultúra
Kultúra
I. 30. – A Szirena c. folyóirat Voronyezsben közzéteszi a korai futurizmus szélsőséges hagyományait követő imaginisták, azaz a szó–kép önértékét valló irodalmárok kiáltványai. Az aláírók között van Szergej Jeszenyin, Rjurij Ivnyev és Anatolij Mariengof.
II. 26. – Határozat az ellenforradalmi tevékenységgel vádolt Vszegda vperjod (Mindig előre) c. mensevik lap betiltásáról.
IV. 23. – A Népbiztosok Tanácsa rendeletet hoz a ponyvairodalom forgalmazásának beszüntetéséről.
VIII. 16. – Rendelettel állami tulajdonba veszik Borogyin, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Alekszandr Szkrjabin műveit.
IX.12. – Leonyid Andrejev halála.
XII. 26. – Határozatot fogadnak el az analfabetizmus felszámolásáról. A rendelet a 8 és 50 év közti korosztályra terjed ki.
Az év folyamán – Megalakul a Szellemi Kultúra Szabad Akadémiája, a vallásbölcseleti tradíciójú gondolkodók 1922-ig működő nyilvános fóruma.
– Megjelenik Alekszej Remizov Ördögi színjáték c. színműve, Oszip Mandelstam Az akmeizmus reggele c. esztétikai elemzése.
– Kazimir Malevics megírja tanulmányát, Az új rendszerekről a művészetben, és megfesti a Fehér négyzet fehér alapon c. képét.
– Nyikolaj Buharin és Jevgenyij Preobrazsenszkij A kommunizmus ábécéje c. népszerű formában foglalja össze a hatalomra jutott bolsevikok politikai hitvallását.
