1. ALMÁSMÁLOM
1. ALMÁSMÁLOM
1305-ben villa Malom néven jelentkezik az oklevelekben. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 105.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1368-ban Malom, 1505-ben Maálom a neve. (C. Suciu: i.m.)
1408-ban katolikus papja és gótikus kőtemploma van. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 203.) 1643-ban kőtemploma még teljesen ép. (Kádár: i.m. V. 116.; Kádár: Szolnok-Doboka vm. népokt. tört. 367.) Kazettás mennyezetét 1682-ben készítették, melyről felirat beszél: „Csináltatták ezt a mennyezetet az Hegedűs István uram pénzével A.D. 1682.” A mester az udvarhelyszéki Parajdi Ilyés János volt. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 116.)
A mennyezeten kivehető az iktári Bethlenek címere (két hattyú egy pajzsban, két nyílvesszővel átszúrt szív, egyházat jelképező pelikán, szarvason ülő férfi, amint zsoltárt énekel, sárkány, kígyó stb.). (Kelemen: Művészett. I. 68.) 1887-ben még mind megvoltak, de a XX. század elejére eltűntek. (Kádár: i.h.)
Harangjai 1757-ből és 1773-ból különálló haranglábon függnek.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció változásai után reformátusok lesznek, a templommal együtt.
Az 1620-as évek előtt itt paposkodik Szentegyedi Máthé református pap.
Temploma és népe megszenvedte az 1603-as és 1711–1717 közötti pusztításokat. A templom azonban megmaradt.
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1334-ből Csipkéshegy, Nádasbükk, Spanlesy, Daróc pataka, Kapusd, Likashatár, Mellyes pataka; 1407-ből Oroszbérc, Endre vára, Castrum Endre, Bozkút, Bozkeit, Várhegy, Sidóvár; 1435-ből Belke pataka; 1454-ből Kapusd, Lyikas-határ, Hosszúbükk; 1622-ből Bök, Büdöskút, Földi Gal-tetején, Nyírmező, Hagymásmező, Oldalút, Ciberekút, Kendertó, Felsőszög, Sátorhalom, Agyagás, Felső lábja, Pap szőlője stb. (Kádár: i.m. V. 120–121.)
