38. MIKEHÁZA
38. MIKEHÁZA
1334-ben mai nevén, Mykeháza jelentkezik oklevélben. (C. Suciu: Dicţionar istoric .) 1370-ben Myko, 1381-ben Mikeháza, alio nomine: Jwank, 1553-ban Mykeháza (uo.) formában szerepel.
Középkori templomáról a források hallgatnak.
Két adat szól amellett, hogy a középkorban katolikus lakói voltak: a XVI. században unitárius egyház, ami feltételezi, hogy előtte katolikus hívei voltak; az 1330-ból ismert helynevek szintén katolikus lakosságot tételeznek fel. 1553-ban is katolikus falunak írják. (Kádár: Szolnok-Doboka vm V. 175.)
A reformáció során lakói az unitárius vallásnál állapodnak meg, de a XVII. században már reformátusok és a szentmargitai anyaegyházhoz tartoznak. 1763-ban református anyaegyház, templomként boronafaház szolgál. (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.) 1831-ben újra csak leányegyházként Bacához tartozik. A papilak lakhatatlan, s valószínűleg imaháza sem használható. Van még temetője és harangja. A XIX. század végén Mikeházán már egyetlen református sincs. (Kádár: i.m. V. 176.)
1330-ból való helynevei egykori lakóiról tanúskodnak: Mortumfoka, Orbó patak, Ágas patak, Ágasbükk patak, Likashatár, Zandbükk, Nyíresbérc, Füzes patakfű, Zand patak, Héh, Mezőbérc, Rakottya, Karácson, Karácsontava, Karéja. (Kádár: i.m. V. 175.)
