Fontes Rerum Hungaricarum I. A páduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. (1264–1864.) Gyüjtötte és közrebocsá…
Fontes Rerum Hungaricarum I. A páduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyve és iratai. (1264–1864.) Gyüjtötte és közrebocsátja: dr. Veress Endre. Budapest. 1915. XVIII +344. l.
Ezzel a kötettel Veress báró Hornig Károly nagylelkü támogatásával uj vállalatba fogott, a mely azonban csak kiegészítője eddigi vállalatának, a Fontes Rerum Transilvanicarumnak. Ugyanis Veress forrásgyüjteményéből azt az anyagot, a mely nemcsak a szorosan vett Erdélyre, hanem Magyarországra is vonatkozik, a fenti uj generális és helyesebb czim alatt teszi közzé.
E mü bevezetésében szerző a páduai egyetemről és tanulóiról tájékoztat nagy általánosságban, továbbá e kötet létrejöttének mikéntjéről.
Azután 1264-től a páduai egyetem anyakönyvi adatai és a szerző által hangyaszorgalommal mindenünnen összehordott jegyzetek következnek chronologiai sorrendben egész 1864-ig. E gyüjteménynyel szerző megbecsülhetetlen szolgálatot tett a hazai tantörténet ügyének, s családtörténeti szempontból is igen értékes anyagot nyujt.
A mű második része a páduai egyetemre vonatkozó magyar érdekü leveleket és okleveleket tartalmazza 1508-tól 1747-ig, 100 darabban, a melyek közt rendkivül becses kulturtörténeti tartalmuak vannak, s végül függelékül kapjuk katalogusát azon magyaroknak, a kik a páduai egyetem könyvtárát könyvadományaikkal gyarapitották.
A felhasznált művek és a közölt 24 kép jegyzéke után hely- és névmutató következik.
Forrásművének eddigi kötetei csak dicséretet és őszinte elismerést érdemelnek, valamint hálával és meleg elismeréssel tartozunk azoknak is, a kik Veresst programmja keresztülvitelében nagylelküen és bőkezüen támogatták. Dr. Hirschler József, Csernoch János és néhai báró Hornig Károly mćcenások neveit csak őszinte hálával emlegethetjük, hiszen tetemes anyagi áldozatuknak nagy része van abban, hogy e köteteket gyönyörködve forgathatjuk.
Az eddigiek után mi közlőnek a további munkához törhetlen munkakedvet, kitartást kivánunk, a magyar történettudománynak pedig a közlő programmja mielőbbi megvalósulását kivánjuk.
Dr. Iványi Béla.
