Babits Mihály: OCEANO NOX
a gőzhajó.
Halk, nyugtató
ringása hallszik.
egy kicsi matróz
lágy füttyöt apróz
az ajakán.
lilás opál
nappalsugár
a vizen leng még.
miket már halkan
beföd az alkony,
a rózsaszin,
ha lassudan
leszáll egy arcra.
szétfoly e fényfolt
s a sápadt égbolt
arcán, melyen
sugárok, ár-
apálya jár
a szürkületnek
s fakó lesz most a
vizszín, mint ócska
hajótükör.
gyászfürtü nő
szól: "Vaj minő
hatással lesz egy-
e mély tükörben?"
S az Éjjel körben
kirakja fenn,
tért fátyla nyit,
gyémántjait
csillaghadának.