Gyulai Pál: ÍRÓI RECEPT.
Lelőhely, útvesztő, ünnepség, pénztáros,
Mérnök helyett mérő . ., ha mind egybevészed:
Jó magyar nyelven irsz, dicsőség a részed.
Ne cifrázz rendjellel, ott a régi ordó,
Mit tanár? Professor. Mit jellem? Karakter.
Csak ezt érti meg az igaz magyar ember.
Írd csak magyarosan nuance-ot nüánsznak,
A quasi-t kvázinak, codex-et kodeksznek
Ez az irásmódja az új régieknek.
Megtűri a próza, ha nem tűri a vers;
Tanuld el a néptől falun, mi betyáros,
Mivelődjék tőle elkorcsosúlt város.
Magyarnál magyarabb, a népinél népibb;
Pödörd ki jól bajszod', szedte-vettézz nagyon,
Nemzeti genius hadd csókoljon agyon!