GYERTYÁN
GYERTYÁN, (gyer-ty-a-an) fn. tt. gyertyán-t, tb. ~ok. A bükkök neméhez tartozó kemény és igen vígan égő fehéres fa. Hihetőleg nevét is onnan vette, mert könnyen tűzre gerjed, s ég, mint a gyertya. Vagy talán egyenes, gyertyához hasonló sudár sarjairól neveztetett így. Néhutt: gyortyán, gyurtyán. Eléfordúl már a XIII. századbeli oklevelekben. Gyrtian, Gyerthian, (Sylva, quae vocatur Gyerthian), Gertean, Gerthean, Gyurtyan, Gertanfa, Gurtanfa, Gyrthanfa, Giartianfa stb. alakokban. (Jerney-Nyelvkincsek).
