Fátyolvirág
Fátyolvirág (növ., dercefü, gipszfü, Gysophila L.) a szegfüfékék génusza, a Bánffyát is ide számítva, mintegy 57 fajjal Európában és Ázsiában (hazánkban 7-8 faj). Nagyon ágas füvek; levelök szálas v. szálas-lándsás. A G. paniculata L. pusztai, ördögszekér-termetü növény. Hazánk dombos vidékein és homokos mezőin gyakori. Szép, apró fehér virágai vékony nyélen nagyon csinosak, egy-egy csomó egész fátyolszerü, azért bokrétába, sőt még előkelő virágkereskedésbe is gyakran szedik és árulják. Németországban a G. elegans-szal M. Bieb. kertbe ültetik. A magyar és orosz pusztákon az őszi vihar tövestől kitépi v. tövénél elszakítja s ördögszekér módra üzi. A G. arenaira W. et Kit. szintén hazai; gyökerét mint a G. altissimá-ét mosáshoz lehet használni. A G. struthium L. (spanyol, levantei v. egyiptomi szappangyökér) tőkéje hüvelyknyi vastag, 1/3 m. hosszu, saponin-tartalmu. Ezt a mai alkáliás szappan feltalálása előtt már jóval régebben mosásra, nevezetesen a gyapju tisztítására használták (radix saponariae, Aegyptiacae v. Hispanicae). Most selyemárukat és sált tisztítanak vele.
