Preszbiopia
Preszbiopia (gör.) a. m. öregkori messzelátóság. Oka az alkalmazkodó képességnek megfogyatkozása, a szemlencse rugalmasságának csökkenése, minek folytán a szem nem bir a rendes munkáló távolságban 30-33 cm.-nyire tisztán látni, olvasni. Az ilyen ember azonban messzire nem lát a pápaszemével. Ez az állapot a rendes szabásu szemen 43-45 éves korban nyilvánul, amikor 0,5 dioptriás konvex üvege lesz az embernek szüksége, az 50 évesnek 1 dioptriás, az 55 évesnek 2 dioptriás, a 60 évesnek 3 dioptriás, a 65 évesnek 3,5 dioptriás, a 70 évesnek 4,5 dioptriás, a 75 évesnek 5 dioptriás, a 80 évesnek 6 dipotriás erejü domboru szemüveg kell. Ha valakinek szeme már fiatal korában messzelátó, annak erősebb szemüveg kell, p. ha a fiatalkori messzelátóság foka 2 dioptriás, akor 45 éves korában 2,5, 50 éves korában 3 dipotriás lesz az olvasó szemüvege, tehát olyan, mint a rendes szemünek 60 éves korában. Ellenben a közellátó embernek annyival gyöngébb lesz az olvasó szemüvege, amennyi a miopiája foka, p. ha 1 dipotriás a miopiája, akkor még 50 éves korában nem kell neki olvasó szemüveg, csak 55 éves korában szorul rá; ha 2 dioptriás a közellátósága, csak 60 éves korában kell neki olvasáshoz domboru pápaszem. Ha valaki nagyobb fokban közellátó, az a legkésőbb öregségében is tud puszta szemmel olvasni; sokan azt hiszik, hogy azért, mert nagyon erős a szemük, pedig közellátóságuk magyarázza meg, miért nem áll be rajtuk az öregkori messzelátóság. L. még Alkalmazkodás.
