59. DÖNTÉS A SOMLÓ-ÜGYBEN
Éljen! Éljen Wlassics Gyula! Éljen a honi liberalizmus! Wlassics nem helyesli, amit Bozókyék műveltek. Wlassics ember ám magáért. Somló Bódogot nem törik kerékbe. Wlassics nem hagyja. Mein Liebchen was willst du noch mehr? A liberális honatyák úgy csapdosták össze a tenyereiket, hogy majd megbolondultak. Hát van-e még egy ilyen liberális ország, mint ez a mienk? Állítsunk oltárt a mi nagy dicsőségünknek. Hódoljunk magunknak s tömjük be füleinket, mert az oltár mögött szemtelenül hangosan hahotázik Mefiszto – jezsuita-kosztümben.
Hát győztünk, tekintetes közvélemény? Megmentettük a dr. Somló Bódog bőrét? De kinek fájt a Somló Bódog bőre? Nekünk nem. Kinek öröm, hogy e bőrön nem esett folytonossági hiány? Nekünk nem. Mindenki vigyázzon a maga bőrére. Somló Bódog szatiszfakciót kapott. A liberális honhaza pedig megint kapott egy olyan pofont, hogy egész gazdaságosan szédülgethet tőle, míg bizton megkapja a következőt.
Mit válaszolt dr. Benedek Jánosnak Wlassics? Hogy a nagyváradi jogakadémia róm. katolikus jogakadémia. Hogy ő erről nem tehet. Hogy Somlónak joga van gondolkozni. Hogy ő nem helyesli a Bozókyék tiltakozását… Bár inkább ne szólott volna egy zokszót se Wlassics úr. Ez a válasz – Tóth Bélával szólván – olyan impotens és csuhás, mint a Bozókyék faktuma. De azért megéljenezték. Hogy éljenezték!… Éljen!…
Tekintetes közvélemény! Dr. Hoványi Gyula, mikor mi zsidók és szabadkőmívesek, kiabálni kezdtünk a minap, fölült a gyorskocsira és fölkocsizott Bécsbe. Ki nyugtat meg engem, a zsidót és szabadkőmívest, hogy dr. Hoványi Gyula, a kalksburgi jezsuiták neveltje, a tüzes nyelvek ünnepét nem használta-e föl arra, hogy kedves tanítómestereitől megerősítést nyerjen a hitben és küzdelemben? A jezsuita páterek ismerik a dörgést és a huhogást a Burgban. Ki nyugtat meg engem, hogy a Somló-ügy szálaiba nem markolásztak-e bele már jezsuita kezek?… Aztán Wlassics deklarálta a nagyváradi jogakadémia katolikusságát. Nem bátorítás ez?
– Vágd fiam, vágd Forgách, azaz Hoványi Gyula. Tietek leszen Gimes és Gács, tietek leszen lassanként ez az egész ország.
Azt kellett volna Wlassics Gyulának mondani:
– Mivel látom, hogy a felekezeti főiskolák veszélyeztetik a gondolkozást, a tudományos haladást, javaslatot fogok benyujtani egyelőre a felekezeti főiskolák államosítására, s ígéretet teszek egyben, hogy munkába veszem az egész oktatásügy függetlenítését.
Ha Tisza Kálmán volt volna most kormányon, dr. Bozóky már kézhez kapta volna a nyugdíjazó írást, Hoványi Gyula urat pedig elhelyezték volna a zsombolyai vagy tudom is én melyik polgári fiúiskolába. Ma azonban kutyabaja sem történik Bozókyéknak. Folytathatják, ahol abbahagyták, az ifjú generáció megmérgezését, a jezsuitizmus nagyváradi aknamunkáját…
Tekintetes közvélemény! A Somló-ügy nem a Somló ügye. Somló kimenekült. Isten éltesse. Amilyen apostol lelkű férfiúnak mi Somlót ismerjük, ő maga sem tarthatja elintézettnek az affért. A Somló-ügy most vár csak igazán megoldásra. Most lett belőle igazán csak nagy kérdőjel: ? Mi lesz? Hát a gondolatszabadság megvédése csak ennyi? Hát a klerikális, jezsuita hatalom ellen nincs fegyver?
Úgy mondják, hogy Budapesten nincs mit kereskednünk. Ott a reakció behálózta még a szabadkőmíves páholyokat is. Másutt még kevesebb kereskednivalónk van. Szóval tegyük le a fegyvert. Némán szemléljük a páratlanul gyors hódító hadjáratot, melyet támogat a Burgtól s a Vatikántól kezdve az ilosvai szalmásfedelű iskoláig minden. Mely behálózott sajtót, parlamentet, bíróságot, mindent. Letegyük? Kérdjük ezt mindazon kevesektől, kik még liberálisak tudtak maradni. Mi lesz?…
Nagyváradi Napló 1903. június 4.