Babona.
Babona.
A magyar vidékeken a nép nem babonás és a mi babonát ismernek, az általános az egész országban. Leginkább az álmokból következtetnek, a 153szemmel való verést is ismerik, czigányasszony jóslásaira is adnak, álmaikat magyarázzák, tartanak a kutyavonítástól is. Ha a kutya felfelé nézve vonít: tüzet, ha lefelé néz: halált jelent. A kinek a kuvik megszólal, az meghal. A szarkacsörgés vendéget jelez. Ismerik a rostaforgatást. Ha valami elvész, akkor olló hegyére rostát szúrnak és a merre a rosta fordul, arra vitték el az elveszett tárgyat. Kis- és Nagyszecsén, de másutt is, hisznek a boszorkányokban, meg vannak róla győződve, hogy ha a tehén nem ad tejet, meg van babonázva. Érdekes a nagyodi babona halálozás alkalmával. Ott, ha egy fiatal gazda meghal, koporsója után az udvar hosszában a lovakat kivezetik az istállóból, a gyászasztalt pedig, melynél a lelkész fungált, felborítják, hogy azután többé senki a házból ki ne haljon. Lédeczen a szárazbetegséget a betegnek gyakori megmérésével hiszik gyógyíthatni. Érdekes babonáról kapunk értesítést Verebély vidékéről, Dillesz Sándor úrtól, ki azt a következőleg írja le:
„A nép között, különösen a verebélyi járás területén van elterjedve, a majd minden községben található javasasszonyoknál, a csíszolt kőkor eszközeivel való kuruzsló gyógyítás, különösen torokfájások és gyuladásos daganatoknál. Ezek az eszközök többnyire kő-ékek, vagy őrlő-kövek. Ez utóbbiak a kőkorszakban való hosszas használat által többnyire tojás-alakot nyertek s innen van, hogy azokat „Istennyila-kövek”-nek, emezeket pedig „mennykőtojások”-nak nevezik. E köveknek a gyógyító varázserejét hét éven át készítik elő és pedig akként, hogy a római katholikusoknál itt szokásos húsvéti bárány- és kalács-szentelésnél az ilyen követ becsempészik a szentelendő tárgyak közé s ezt hét éven át, mindenkor más és más templomban ismétlik. A szerintük így varázs-erőt nyert kővel azután – különféle imák között – a betegek gyuladásos részeit símogatják. Persze, hogy a betegnek jól eshetik, a többnyire tükörsima serpentin- vagy quarzit-palakőnek hideg érintése. Az itt előadottakat több, 1893–1895. években a verebélyi főszolgabirói hivatalban felvett hivatalos jegyzőkönyv és elkobzott eszköz igazolja, melyek már Barsmegye múzeumába kerültek.”.
KÚNOSVÁGÁSI PARASZTHÁZ.
Saját felv.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
