Népszokások.
Népszokások.
Ott, hol a tót vidék a magyarral, vagy a némettel érintkezik, átveszi ezeknek a szokásait is. A komatál sok helyen dívik, a mikor a komák a gyerekágyban fekvő asszonyt étellel és itallal látják el. Az aranyosmaróti járásban, különösen Szelepcsény, Kisfalud és Malonya vidékén egy férfit és egy nőt hívnak meg komának, de ritka esetben házastársakat. A legtöbb helyen a keresztszülők, a keresztelés után, a gyerekágyban fekvőnek két ízben küldenek ennivalót és pedig első ízben csupán valami könnyebb ételt, másodízben pedig kalácsot, húst és pálinkát. Kisaranyos vidékén a bábát illeti a keresztszülők felkérése. Ilyenkor a bába a komákhoz édes pálinkát visz, megmondja nékik, hogy ki küldi, azután megkinálja őket és ebből tudják, hogy őket szemelték ki keresztszülőknek. Velsicz vidékén a keresztelési lakomához az enni- és innivalót a komák és a vendégek hozzák magukkal. Az aranyosmaróti járás sok községében a keresztelési 160lakomát csak a keresztelés után való vasárnapon tartják meg. Koszorús vidékén a keresztelési lakomán csak kalácsot és édesített pálinkát fogyasztanak. A komák majd mindenütt pénzt, – egy-egy koronát – dugdosnak a gyermek vánkosába. A bába díjazása a legtöbb helyen a komák kötelessége. Rudnó vidékén érdekes az a szokás, hogy a keresztelés után a templomból hazavitt kisdedet sohasem viszik be a ház ajtaján, hanem az ablakon át nyújtják a szobába, azt tartván, hogy akkor a gyermek nem hal meg, ha pedig mégis meghalna, akkor azt a rosszúl választott komáknak tulajdonítják.
A házassági szokások is csak néhol térnek el a magyarokétól és a németekétől. A vőfélyek rendszerint három nappal az esküvő előtt hívják meg a vendégeket. A vőfélyek rendesen fiatal emberek, de Fenyőkosztolány vidékén idősebb ember teljesíti e tisztet. A templomból legtöbbször víg zeneszó mellett szoktak a vendégek a lakodalmas házhoz visszamenni. A legtöbb vidéken a házasságkötés az anyakönyvvezető előtt, a lakodalmat megelőző vasárnapon történik. Maholány és Ebedecz vidékén aznap este a rokonok rövid vacsorára gyűlnek össze. A templomból visszajövet a násznagy hosszú mondókát mond, a bibliából vett idézetekkel, melyben mindig az első emberpárral kezdi. Ezután ebédhez ülnek, ebéd után kezdődik a táncz, mely vacsoráig tart. Vacsora után a násznagy hosszú tót mondókával szétosztja a kalácsot. Azután távoznak, de reggel ismét összejönnek reggelihez, mely a lakodalmat befejezi. Rudnó vidékén a násznagy fizetést is kap, a vőlegény és az örömszülők módjához képest egytől–nyolcz forintig. Ezért tartozik a násznépet rendezni, a lakodalomnál a szokásos mondókákat mondani és a rendre felügyelni. Kisaranyos, Velsicz és Csejkő vidékén a lakodalom három napig is eltart. Kezdődik már az esküvő előtti és folytatódik az esküvő utáni napon is és pedig úgy a vőlegény, mint a menyasszony házánál, sőt Velsiczen az esküvő utáni nyolczadnapon még dunyha-áldomást is tartanak, a mely szintén lakzival van egybekötve. Nagyherestény vidékén, a menyasszonynak a szülői házból való kiköltözése alkalmával, a láda és guzsaly kiváltása is szokásban van, míg Garamrév vidékén a menyasszonynak a vőlegényt kell kiváltani. Itt, mikor a menyasszonynak a fejét fejkötővel kötik be, a vőfély czifra mondókákat mond. Fenyőkosztolány vidékén a vendégek az esketés után dalolva mennek a kocsmába, a hol dudaszó mellett addig mulatnak, míg a lakodalmas házhoz ebédre hívják őket. Ugyanott a nászvendégek néhány kalácsot, vagy egy kenyeret és egy liter pálinkát visznek magukkal a lakodalmas házhoz. Kis- és Nagykeresnye, Kisugrócz és Brogyán vidékén az esküvőt követő nap reggelén a menyasszonyt kelengyéjével, tulipántos ládájával és ágyneműjével együtt kocsira rakják és úgy viszik végig a falun, hogy a lakosok a kelengyéjét lássák. Óbarson az esküvő után a menyasszony házánál gyűlnek össze a vendégek és csak ebéd után viszik át a menyasszonyt nagy pompával és bandériummal a vőlegény házához. Mogyorómálon, az ottani vidéktől eltérően, csak egy napig tart az ünnepség, azonban az eljegyzést is külön lakomával ülik meg; de az asztalra csak kávé és kalács kerül. Úgy itt, mint Koszorúson a menyasszony haját esküvő után lenyírják. Simonyban az új párt zeneszó mellett kísérik haza a templomból és ez a szokás dívik Csejkő, Hizér és más községekben is. A mulatozás mindenütt zene mellett történik, csak Vihnyepeszerényen nem, a hol a lakodalom alatti pisztolydurrogatás dívik, a czigányzenét pedig gyakran a duda (gajdos) pótolja. A vőfélyi tisztet, a meghívást kivéve, a legtöbb helyen a násznagyok végzik, csak a lévai járás tót vidékén szerepelnek ily alkalmakkor a vőfélyek, míg más vidékeken csak elvétve.
A tót vidékeken Solymos, Garamapáti, Dobóberekalja, Garamújfalu, Garamkeszi, Németi, Kovácsi, Csárad, Gesztőcz, Mankócz, Szentmárton, Kis- és Nagyülés, Tolmács, Csejkő és Garamszőlős községek azok, a hol a legények még a katonasor előtt sűrűbben nősülnek, és pedig rendesen 18–19 éves korukban. A többi községekben 23–26 év között.
A vármegye tót vidékein is csak egyes helyeken találunk érdekesebb ünnepi szokásokat. A Betlehemjárás, három-királyok, a pünkösdi, az arató és a szüreti ünnepi szokások mindinkább eltünnek. Általában és majd minden 161községben még a husvéti öntözést tartják fenn és az arató ünnep is elég gyakori. Ritkább már és régi jelentőségéből sokat veszít a Betlehemjárás és a három-királyok, míg ellenben a fonóka még mindig sok helyen divatozik, azonban némely vidéken a legények részvétele a fonókákban el van tiltva. Szklénón, Mocsáron és Peszerén a májusi fa állítása divatos, melyet a legények éjnek idején a leányos házak előtt állítanak fel. Míg ezt azonban Mocsáron és Szkénon pünkösdkor teszik, addig Peszerén úrnapján. Nagyszelezsényben a husvéti öntözést a legények már éjfélkor kezdik és a megöntözött leányoknak ezért még fizetni is kell. Ugyanott virágvasárnapján a leányok felpántlikázott fűzfaággal járnak az abalakok alá énekelni és tojást szedni. Simonyban a legények zeneszó mellett egy csoportban járnak öntözni a leányos házakhoz. Ott egyet tánczolnak, a leányoktól pénzt gyűjtenek, melyből azután valamelyik vasárnapon tánczmulatságot rendeznek. Velsiczen a husvéti öntözés úgy történik, hogy a leányokat egyszerűen a sekély patakba fektetik. Fenyőkosztolányban a legénység szintén egy csoportban jár öntözni a leányokhoz, a hol meg is vendégelik őket. Másnap azután a leányok járnak körül és megkezdődik a fűzfavesszőkből font korbácsokkal való zsubrikálás vagyis vesszőzés, mely alól a legények csak tojásokkal válthatják meg magukat. Alsózsadányban vízkereszt napján négy legény járja be a házakat, az egyik viszi a világító csillagot, a többi három pedig a csörgős botot. A házaknál pénzt adnak nekik, melyet a templom javára fordítanak. Sváb községben vízkereszt napján legények helyett három leány járja be énekelve a házakat. Garamszőlősön a leányok karácsony előestéjén szent énekeket dalolva házról-házra járnak. Koszorúson a pásztorok és a gyermekek a háziállatok tulajdonosai között karácsonykor vesszőket osztanak szét, a lakószobákat pedig szalmával hintik be és ezt a szalmát újévig nem söprik ki. Csejkőn a legények dudaszó mellett, énekelve járnak házról-házra karácsony napján. Felsőzsadányon karácsony estéjén a legényeket a leányos házaknál megvendégelik és pénzt is adnak nekik. Másnap azután a legények házról-házra járnak énekelni, az öszegyűjtött pénzt pedig templomi czélokra szánják. Geletneken keresztelő Szent-Iván napjának előestéjén a leányok a mezőn összecsoportosulnak és a legényekre gúnydalokat énekelnek. A búcsút mindenütt megtartják, azonban Barsrudnón a Szent-Anna napját követő vasárnapon külön búcsút is tartanak, melyet a nép magának foglal le és nagy vígság között ünnepli, míg a Szent-János napi egyházi búcsú csendesebben folyik le. Kisfaludon az aratási ünnepkor az a szokás uralkodik, hogy a gazda a koszorúvivőt tréfásan megvirgácsolja és vízzel öntözi le.
LÉVA JÁRÁSI PARASZTHÁZ KAPUJA.
Saját felv.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
