Az 1830-iki térkép. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Az 1830-iki térkép.

A rendszeresebben fentartott és az ú. n. földi országutakról sokkal világosabb képet nyújt a Lovas Leopold „megyebéli rendszerint való” földmérőtől 1830-ban készített színes térkép, melyen: 1. „tsinált” utakat, 2. „tsinálatlan” utakat, 3. „kisebb közösülő” utakat és 4. „gyalog” utakat különböztet meg és azokat különböző színekkel tünteti elő. E szerint „tsinált” utak voltak: 1. a losoncz–rimaszombat–tornallya–pelsőcz–rozsnyó–várallya–eperjesi, 2. a miskolcz–putnok–rimaszécs–pálfalva–rimaszombat–tiszolczi, 3. a tiszolcz–murány–telgárt–vernár–gréniczi, 4. a rimaszombat–susány–zsaluzsány–zelenei, 5. a rimabánya–kokovai, 6. a nyustya–klenóczi, 7. a dobra-puszta–feled–balogfalai, 8. a feled–serke–simonyi–gesztetei, 9. a rimaszécs–bátkai, 10. a bánréve–ózdi, 11. a bánréve–tornallyai, 12. a tornallya–sajó-gömöri, 13. a beje–harkács–jolsva–murányi, 14. a pelsücz–horka–liczei, 15. a sztárnya–aggtelki, 16. a pelsücz–csetnek–restér–felső-sajó–dobsinai, 17. a rozsnyó–veszverés–dobsinai. Ez utak hossza 412 kilométerre tehető.

Mint „tsinálatlan” utak szerepeltek a következők: 1. a gesztete–zabari, 2. a gortva–almágy–zabari, 3. az ajnácskő–füleki, 4. a varbócz–szuha–zelenei, 5. a kokova–szihlai, 6. a klenócz–kokovai, 7. a tiszolcz–polhorai, 8. a tiszolcz–závadkai, 9. az uzapanyit–meleghegy–hrussó–dobrapatak–baradna–ratkói, 10. a rattkó–répás–rákos–jolsvai, 11. a harkács–ratkói, 12. a sánkfalva–kövi–rákosi, 13. a sajó-gömör–liczei, 14. a f.-sajó–redova–vereskői, 15. a dobsina–sztraczenai, 16. a dobsina–hnyilecz–iglói, 17. a k.-h.-várallya–szomolnoki, 18. a veszverés–hnyilecz–iglói, 19. a k.-h.-várallya–dernői, 20. a berzéte–jólész–hárskúti, 21. a pelsőcz–zubogyi, 22. a lénártfala–abafala–kelemér–zádorfala–ragály–imola–égerszegi, 23. a füge–vályvölgyi, 24. a lénártfala–oldalfalai, 25. a csíz–hanvai. Ezekből kitünik, hogy már 1830-ban a vármegyének igen kiterjedt úthálózata volt.

Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir