2. A vármegyei önkormányzat kifejlődése. 1526–1711.
2. A vármegyei önkormányzat kifejlődése. 1526–1711.
A mohácsi vész, nemzetünk történetének e nagy fordulópontja, a vármegyei életben is mélyreható változást idézett elő: a rombadőlt államegység helyébe a vármegyei önkormányzat kifejlődését hozta meg. A Mátyás király halálát követő korszakban az elhatalmasodó főurak ellenében, a vármegyei köznemesség mindegyre jobban érezte a tömörülés szükségét, hogy így védekezzék az olygarchiával szemben. A köznemesség Werbőczi Istvánban akadt vezérére. Már a mohácsi vészt közvetetlenül megelőző évtizedekben vette kezdetét a vármegyénként való szervezkedés, mert a köznemesség csak így juthatott hatalomra az országgyüléseken. A mohácsi vész után pedig, a mikor a kettős királyság is megosztotta a nemzet erejét, a feltámadt török hatalom fenyegetése még sürgősebbé tette a tömörülés szükségét. Igy emelkedett előtérbe, az államegység képviselőjeként, a vármegyei nemesség. az ország megoszlása következtében a Mátyás király alatt középpontosított kormányzat és beligazgatás elvesztette egységes voltát; helyét a vármegyei önkormányzat foglalja el.
A főispánság.
Fejedelmi biztosok.
Az alispánság.
A szolgabírák.
A közgyűlés.
A vármegye czímere.
A jegyzőkönyvek nyelve.
A czigányügy.
Kettős főispánság.
Kis-Hont különválása.
Adóösszeírások.
Jobbágytelkek.
A porta.
Városi szabadalmak.
Bakabánya.
Báth.
Bélabánya.
Korpona.
Nagymaros.
Rimaszombat.
Selmeczbánya.
Szebelléb.
Vásárszabadalmak.
Iparosok.
Főispánok.
Alispánok.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
