III. Ferdinánd.
III. Ferdinánd.
III. Ferdinánd trónraléptével, a harminczéves háború inkább a francziák és a Habsburg-ház között való küzdelem jellegét vette fel. Mind a francziák, mind pedig a győztes svéd kormány ismételve felszólították Rákóczy Györgyöt, a felkelésre. Rákóczy 1644 elején csakugyan elindította hadait Gyulafehérvárról és rövid idő alatt az egész felvidék a hatalmába került. Egyik hadvezére, Bornemissza Pál már április elején meghódoltatta a bányavárosokat, mire a vármegye április 18-án tartott közgyűlésében, Ebeczki Györgyöt, Palásthy Jánost és Palásthy Pált küldte üdvözlő követekként az érkező fejedelem elé a szécsényi táborba; ugyanekkor a fejedelem felhívására száz gyalog és ötven lovas kiállítását rendelte el a vármegye. Rákóczy késedelmes fellépése következtében azonban III. Ferdinánd hadai még április végén visszaszorították az erdélyi csapatokat; Puchhaim altábornagy, Gutz tábornok és Esterházy egyesült hadai május elején már a Garamig szorították vissza Rákóczy alvezéreit. Rákóczy, Szécsényben bevárván a hátráló csapatokat, megkezdte a visszavonulást; mire Rimaszombathoz ért, a nádor postakövete jelent meg nála levéllel, melyben gúnyosan csatára szólította 332fel a fejedelmet. De Rákóczy nem bocsátkozhatott csatába és serege egészen a Bodrogközig futott.
Az augusztus hó 24-én tartott közgyűlésen az alispán bejelentette, hogy Esterházy Pál vicegenerális 32 gyalogost kér a vármegyétől másfél hónapra, melynek előállítása a szolgabírák feladata lett. Egyszersmind közölte a rendekkel, hogy III. Ferdinánd közbocsánatot hirdetett. Mind Rákóczy, mind pedig a rendek legnagyobb része a békére hajlott, ezért a fejedelem 1644 elejére Kassára hívta a hozzá hajló vármegyék követeit, minek eredményeképp ez év végén megkezdődtek a békealkudozások. Mialatt azonban a békealkudozások folytak, a helyzet lényegesen megváltozott. Torstenson 1644 végén már diadalmasan közelgett Magyarország felé, a hol Rákóczyval akart egyesülni. Rákóczy, tetemes anyagi segítséget nyervén a francziáktól, 1645 tavaszán újra megindította hadait III. Ferdinánd ellen. Támadásának hírére a nádor május havában személyes nemesi felkelést rendelt Hont vármegyében, de hiába mert Rákóczy június elején már Rimaszombanál táborozott és onnan, daczára Bégzáde Mehemet csausz portai követ tiltakozásának, a ki őt ura nevében a hadjárattól eltiltotta, folytatta utját a nyugati határ felé. Június 22-én vette a vármegye a fejedelem Rásos-Szurdokról intézett levelét, melyben az ágyúk elé ökörfogatokat rendelt. A vármegye Palásthy Mihályt és Duló Gábort küldte ki követekül a fejedelem elé, hogy az érkezőt a vármegye nevében üdvözöljék. Rákóczy hada gyors menetben vonult keresztül az Ipoly völgyén; június 28-án még az egegi táborban adott védőlevelet Nagy-Marosnak és július hó elején már Nagy-Tapolcsányban volt. Rákóczy rövid idő alatt hatalmába kerítette az egész felvidéket. Korpona városa, a mely szintén meghódolt, két követet küldött Hodolinba (Morvaország) a fejedelem táborába, hol húsz jól fölfegyverzett gyalogost adtak át. (Matunák M. i. m. 41.) A hadjárat azonban súlyos teherrel nehezedett Hont vármegyére. Az erdélyi és a svéd segédcsapatok élelmezéséhez nagy mennyiségben kellett hozzájárulnia; így augusztus 12-én a fejedelem rendeletére portánkint hat kenyér, egy szekér széna és két fertály zab vettetett ki. – Lipót főherczeg augusztus 17-én a dévényi táborban kelt levelével eltiltotta ugyan a vármegyét a Rákóczy csapatainak élelmezésétől, de ez egyelőre nem sokat ért, mert a felvidék még Rákóczy hatalmában volt. A török tiltakozása következtében azonban Rákóczy ismét felvette a tárgyalások fonalát, melyek az 1645. deczember 16-án kötött békére vezettek. (Millenn. Tört. VI. 488–500. Hőke Lajos kézirata. Közgy. jegyzőkönyvek 1644–45.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
